Nemrég egy tizenegy éves lány érkezett a törökországi Bolu városának gyermekklinikájára, aki nyolc hónapos terhes – a huszonöt éves férjétől. A pár egy imám jelenlétében kötötte össze az életét, illegálisan, ennek azonban semmi jelentősége. A Spiegel cikkéből kiderül, hogy a nőket védő újabb törvények ellenére a török asszonyok jogai ma is korlátozottak.
Egy huszonöt éves férfi Bolu városában a gyermekklinikára vitt be egy tizenegy éves kislányt, azzal, hogy a lány nem érzi jól magát. Az ügyeletes orvos a vizsgálat közben döbbenten fedezte fel, hogy a kislány nyolc hónapos terhes, a váróteremben ülő férfi pedig a férje.
Az orvos bent akarta tartani a lányt, azonban a férje visszautasította, mivel jól tudta, hogy bajba kerülhetnek. Törökországban ugyanis a lányok külön engedéllyel tizenhat, anélkül csak tizennyolc éves koruktól házasodhatnak. Elmondásuk alapján egy iszlám vezető, egy imám adta össze őket, azonban az imám által kötött házasság nem törvényes, ebben az esetben pedig illegális is - írja a Spiegel Online. Miután mindketten aláírtak egy nyilatkozatot, elhagyhatták a kórházat, és visszatérhettek falujukba.
A konzervatív muszlimok szerint legfeljebb négy felesége lehet egy férfinak. Törökországban azonban 1926 óta, Atatürk államfő rendelkezésére tilos a többnejűség. Az ország vidéki, a régi hagyományokat tisztelő délkeleti területein viszont a mai napig élő gyakorlatnak számít az úgynevezett imámházasság, tehát a második (vagy több) feleség tartása. Ezt a frigyet általában egyházi vezetők pecsételik meg. Nyári adatok szerint Törökországban több mint 450 000 imámházasságot tartanak számon – írja a Kiskegyed.hu.
Két nappal később a fenti eset érdekes módon oldódott meg: az Egészségügyi Minisztérium tudatta, hogy a kórház véleménye szerint a csontszerkezet arra utal, hogy a lány mégis idősebb tizenegy évesnél. „Lényegesen idősebb” – szögezték le.
Vissza a múltba
A kislány korában egyébként okkal kételkedhetnek a hatóságok, mivel a török falvakban gyakori, hogy a szülők nem regisztrálják gyermekeik születését a hatóságoknál, a születési dátum helyén sok igazolványban január elseje áll, mert a szülők nem adták meg a pontos dátumot, csak az évet.
Fatma Sahin családügyi miniszter szerint, aki szintén bekapcsolódott az ügybe, a lány nem tizenegy, hanem tizenhét éves volt, ami jelentős különbségnek tűnik, még ha a születési dátumot pontatlanul jegyezték is fel. Ha a bíróság megerősíti ezt az életkort, akkor hamarosan hivatalosan is bejelentett lehet a házasság. A társadalmi problémára ez a török „megoldás”: a jogi probléma megszűnik, a török közvélemény pedig nem érdeklődik tovább az eset iránt.
Ez a felfogás új keletű Törökországban, néhány évvel ezelőtt még más volt a helyzet. Nagy port kavart például egy tíz évvel ezelőtti eset, amikor egy Égei-tengerhez közeli faluban, Aydinban egy tizenhárom éves lány saját gyerekével a karjában ment iskolába. Kiderült, hogy az ottani nomád klánokban hagyományosan korán házasodtak a lányok, saját klánjuk szintén fiatal, tizennyolc-húsz éves férfitagjaival. Harminc ember ellen indítottak eljárást az ügyben, a történtek azonban elszigetelt esetnek minősültek.
Kilenc éve, mióta az iszlám gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) van kormányon Recep Tayyip Erdogan elnökletével, a nők társadalomban betöltött szerepe valamelyest nagyobb szerepet kapott, mivel a kormány papíron megerősítette a nők jogait. A törvényekbe is bekerült, hogy ezentúl a házasságon belüli nemi erőszakot, illetve az úgynevezett „becsületbeli gyilkosságokat” is büntetni kell.
Nem csökken a nők ellen elkövetett erőszakok száma
A feministák azonban nem találják elegendőnek a kormány intézkedéseit, szerintük az AKP kormányzása alatt a patriarchális hagyományok maradtak érvényben, vagyis, hogy a férfiak dolgoznak, a nők pedig a konyhában maradnak, az ebből való kitörés pedig jóformán lehetetlen.
Magas a nők elleni családon belüli erőszakok száma is, állítólag minden második nap meghal egy nő családon belüli erőszak következében. Ráadásul az áldozatok nem tudnak kapcsolatba lépni a rendőrséggel, vagy ha igen, ritkán kapnak hatékony védelmet.
Ezzel párhuzamosan a nők foglalkoztatottsága is visszaesett, csak mintegy huszonhét százalékuk dolgozik. Pedig egy közgazdász a közelmúltban kiszámolta, hogy ha a nők foglalkoztatását mindössze öt százalékkal megemelnék, az segítené a szegénységi küszöb átlépését. A kormányt azonban ez sem hatotta meg.
