A Journal of Dental Research című fogászati szaklapban közölt tanulmányból kiderül, hogy az amerikaiaknak igen ritkán...
A Journal of Dental Research című fogászati szaklapban közölt tanulmányból kiderül, hogy az amerikaiaknak igen ritkán végeznek laboratóriumi vizsgálatot, ám fogászati ellenőrzésre szinte mindenki eljut évente.
A cukorbetegség sokszor még előrehaladott állapotban sem okoz panaszt vagy tünetet, ezért korai fölismerése igen fontos. A Columbia Egyetem fogszakorvosai úgy gondolták, hogy az emelkedő vércukorértéknek lehetnek korai fogászati jelei is és ennek igazolására 600 felnőtt fogászati ellenőrzését laboratóriumi méréssel is kiegészítették. Közülük senkinek nem mondták soha, hogy cukorbeteg.
A fogszakorvosok két adatot írtak fel: a vizsgált személyeknek hány foga hiányzott, illetve fogsoruk vizsgálatakor hány foguk gyökerénél fordultak elő mély fogínyzsákok. Minél gyakoribb volt ez a két tünet, annál valószínűbbnek vélték a kezdődő cukorbaj jelenlétét.
A 600 vizsgált személyből 530 volt olyan, akinél legalább egy cukorbetegségre hajlamosító tényezőt találtak: cukorbaj a családban, magas vérnyomás és vérzsír-szint, illetve kövérség.
Minden résztvevőnél elvégezték egy ujjcseppből a glikolizált hemoglobin vizsgálatát, mely nemcsak a pillanatnyi vércukor szintet mondja meg, mint a hagyományos vércukormérés, hanem több hetes vércukorátlagot jelez. Akinél a glikolizált hemoglobin érték magasabb volt, annál vércukorszintet is mértek.
Aki a két fogászati eltérés alapján gyanús volt cukorbetegségre, annál a laboratóriumi mérés is igazolta a kezdődő cukorbajt, így ez az egyszerű fogászati vizsgálat kitűnő szűrővizsgálatnak bizonyult.