Erre azért volt szükség, hogy hazánk ezen a téren is megfeleljen a vonatkozó EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter...
Erre azért volt szükség, hogy hazánk ezen a téren is megfeleljen a vonatkozó EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében.
Az egyik legfontosabb újdonság, hogy ezen túl belföldi szállítás esetén borszőlőt, szőlőmustot és borászati mellékterméket, valamint - az egyszerűsített adóraktár-engedélyesek esetében - szőlőbort csak borkísérő okmánnyal, vagy az ilyen fuvarozásra meghatározott okmánnyal lehet szállítani. A dokumentumot az köteles kiállítani, aki a terméket szállítja vagy szállításra átadja.
Nem kell viszont borkísérő okmányt kiállítani a szőlőnek a szőlőterületről 70 km-en belüli szállításakor és olyan szőlőbor, szőlőlé esetében sem, amelyet magánháztartások költöztetésénél tárolóedényben helyeznek el és nem értékesítésre szánnak. A tudományos vagy műszaki kísérletre szánt termékek szintén mentesülnek a kötelezettség alól, amennyiben a teljes szállított mennyiség nem haladja meg a 90 litert.
Akkor sincs szükség borkísérő okmányra, ha természetes személy az adómentes szőlőborát szállítja, és annak mennyisége szállítójárművenként nem haladja meg a 30 litert. „Bürokráciamentesen” szállítható továbbá a kereskedelmi célú, kizárólag az érintett termék bemutatásának céljára termékfajtánként legfeljebb 4,5 liter mennyiségben természetes vagy jogi személy részére átadott minta is.
A borászati üzemek által szabad forgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében az értékesítésről kiállított számla borkísérő okmánynak minősül, amennyiben tartalmazza az eladóra és vevőre vonatkozó adatokat, a forgalomba hozatali engedély szerinti termékmegnevezést, valamint a termék űrtartalmát és darabszámát. Ugyancsak borkísérő okmánynak kell tekinteni az egységes vámáru-nyilatkozatot az Európai Unió külső határán működő vámhatóságtól a vámkezelést végző belterületi vámhatóságig, vagy az EU külső határán működő vámhatóságtól az adóraktárig történő szállítás esetén.
A termelői borkimérés keretében a pincéből közvetlenül a végső fogyasztóknak értékesített szőlőborra az egyszerűsített adóraktár engedélyesének az eladás napján, az összesen értékesített mennyiségre egy borkísérő okmányt kell kiállítani, melynek csatolt mellékletében részletezni kell a palackos, a kannás kiszerelésben, továbbá a kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségeket. A borkísérő okmány formanyomtatványa a vámhatóságnál szerezhető be, vagy - külön engedély alapján - számítógéppel is előállítható. Az érintettek pincekönyvet is kötelesek vezetni, melyeket a vámhatóság hitelesít, és róluk nyilvántartást vezet.
A természetes személy egyszerűsített adóraktár-engedélyesnek az adómentes szőlőbor fogyasztását a „Termék - előállítás nyilvántartó” lapon, a havonta elfogyasztott mennyiséget összesítve, a hónap utolsó napján kell bejegyeznie. A pincéből közvetlenül végső a fogyasztó részére értékesített szőlőbor mennyiségét a nyilvántartó lapon a borkísérő okmány alapján kell rögzíteni. A pezsgőt vagy likőrbort előállító borászati üzemnek a szőlőbor-pincekönyvet vagy a számítógépes nyilvántartás engedélyezésére irányuló kérelmet 2011. április 20-áig kell benyújtania a vámhatósághoz hitelesítés, engedélyezés céljából.
A pincekönyv hitelesítése és a számítógépes nyilvántartás engedélyezése előtt megkezdett és a termelési naplóban szereplő termék-előállítást nem kell átvezetni a pincekönyvbe. A számítógéppel történő pincekönyvvezetés esetén a rendelet szabályainak legkésőbb 2011. június 30-ig meg kell felelni.
