Adam Goodmannal, a Midatlantic Films tulajdonosával és producerrel beszélgetett a hvg.hu arról, hogy a magyar főváros miért vonzó a külföldi produkciók helyszíneként, és mi várható akkor, ha a Csehország és Románia ugyanazokkal a kedvezményekkel kezdi kecsegtetni a filmgyárosokat. Goodman közreműködött Anthony Hopkins filmjének, a The Rite (A rítus) című mozinak a gyártásában is.
hvg.hu: Júliusban két amerikai újságcikk is az új Hollywoodként emlegeti Budapestet. A New York Times és a Time magazin az utóbbi hat évet a magyarországi filmipar tündöklésével jellemzi. Ön itt dolgozik, mit vett mindebből észre?
Adam Goodman: A világ számos országában volt szerencsém producerként részt venni nagyobb filmek elkészítésében. Budapest előtt Prágában is dolgoztam. Aztán mégis átkerültem a magyar fővárosba és teljesen más szakmai klíma fogadott, mint amihez hozzászoktam.
hvg.hu: Hűvösebb?
A.G.: Épp ellenkezőleg. Az angol és amerikai forgatásokat belepi egy érthetetlen negatív hozzáállás. Mindenki panaszkodik: a kávé túl hideg, nem elég a pénz, semmi sem elég jó. 2001-ben, amikor Budapestre érkeztem, az első reggelen a stábban mindenki kezet fogott egymással és jó reggelt kívánt. Nagyon meglepődtem, hogy ilyen barátságos is tud lenni a közös munka.
hvg.hu: Ennyire elégedettek lennének a szakmabeliek?
A.G.: Nekem csak jó tapasztalataim vannak. Egy producernek van a legnehezebb dolga, mert neki kell betartatni a határidőket és a büdzsét. Ez sokszor kemény kompromisszumok árán sikerülhet csak, így az, hogy komoly nézeteltérések nélkül be lehessen fejezni egy filmet, máshol szinte elképzelhetetlen. Magyarországon működik.
hvg.hu: A külföldi produkciók állítólag az alacsony előállítási költségek miatt jönnek Magyarországra. Ez azt jelenti, hogy megpróbálják összeszedni a legolcsóbb technikusokat, sminkeseket, jelmezeseket, akik lenyomják az árakat?
A.G.: Nem így működik. Az ország tele van tehetséges szakemberekkel. Ez mégsem mindig elég. A nemzetközi produkcióknál például elengedhetetlen az idegen nyelv ismerete. Ez máris leszűkíti a kört. A mi stábjainkban családias a hangulat, mert már évek óta együtt dolgozunk. Az árak pedig nem nyomottak, hanem úgy vélem, korrektek.
hvg.hu: Azokat a színészeket, akiket nem külföldről hozzák ide, mi alapján válogatják ki? A magyar színészeknek is teremtenek lehetőségeket?
A.G.: Sok fantasztikus, világklasszis színész és színésznő van Magyarországon, mégsem tudunk bárkivel együtt dolgozni, a nyelvtudás lehet ebben az esetben is az akadály. Még a profi angoltudás sem biztos, hogy megfelelő, ha a jellegzetes kelet-európai akcentussal párosul. Pár éve megpróbáltunk trénereket behozni, hogy segítsenek a színészek kiejtésében. Nem volt túl nagy sikere a kezdeményezésnek. Viszont van egy itt élő külföldiekből álló szakmai közeg, akikkel sokszor könnyebb együtt dolgozni, főleg, ha mellékszereplőket és statisztákat keresünk.
hvg.hu: Ők többet kérnek, mint a magyarok?
A.G.: Nincs nagy különbség. Igazából a lényeg nem az, hogy külföldi, vagy magyar, hanem, hogy alkalmas-e a munkára. Egy színész napi bére 150 ezer és 200 ezer forint között mozog. Vannak olyan nagy nevek a hazai szakmában, akik nem mozdulnak meg 300 ezer forint alatt. Róluk inkább lemondunk. A büdzsé ugyanis olyan, mint a szentírás, legalábbis a nagy filmeknél. Ki kell sajtolni a legtöbbet minden egyes dollárból. A határidőt is ezzel összefüggésben kell tartani, az elhúzódó forgatás minden egyes napja mínuszokat jelent.
hvg.hu: A 2004-től érvényes 20%-os adókedvezmény számos produkciót vonzott Magyarországra. Prága most észbekapott, s ők is bevezetik a visszatérítési rendszert, sőt Románia is meg szeretné valósítani a hollywoodi álmot. Ez jelentheti a kereslet visszaesését a magyarországi helyszínek iránt?
A.G.: Természetesen, ha ugyanolyan kondíciók lépnek életbe a szomszédos országokban a készítők elkezdenek mérlegelni. Tagadhatatlan, hogy általában a költségvetés végén szereplő összeg a döntő. Két másik szempontot azonban figyelembe kell venni: a helyi adottságokat és az infrastruktúrát. Nem szabad elfelejteni, hogy Csehországban az utóbbi években szinte semmi nem történt. Nemzetközi filmek terén legalábbis. Így nem tudtak fejlődni sem. A szakmai szempontok, a kiépített infrastruktúra, a technikai felkészültség nagyon sokat számít. Budapest lehagyta a szomszédokat, éppen azért, mert az elmúlt hat év alatt számos nagy horderejű forgatásnak volt a befogadója. Nyitottak voltak a külföldi követelményekre és beletanultak a filmkészítés amerikai, brit sajátosságaiba.
hvg.hu: Az Anthony Hopkins nevével fémjelzett „The Rite” forgatása után, ma kezdődik egy újabb produkció a „The Borgias” filmsorozat felvétele. Jeremy Irons lesz a főszereplője, megérkezett már a városba?
A.G.: Igen, már itt van, és november végéig marad is. Neki nem új a terep, ez már legalább a harmadik magyarországi forgatása. A kilenc részes sorozatot nagyrészt a Korda Filmstúdióban megépített itáliai színfalak között fogjuk felvenni.
hvg.hu: Akkor az utcákon nem leshetjük meg Jeremy Irons alakítását?
A.G.: Most Budapest belvárosában nem forgatunk, mert nehéz lett volna a reneszánsz korhoz helyszínt találni, ugyanis 1492-ben játszódik a történet. Egyszerűbb volt felépíteni Etyeken hátteret. Az Anthony Hopkins mozihoz viszont használtuk a várost, Rómává vedlett át néhány utcarészlet az elmúlt hónapokban.
hvg.hu: Valóban igaz tehát, amit a helyszíni adottságokról a Time magazin írt, hogy Budapest, eklektikus építészete miatt szinte minden nagyváros képes "eljátszani". Ez megkülönböztető előnyünk lehet?
A.G: Prága gyönyörű reneszánsz-jellegű helyszín, és adódhatnak olyan témák, amihez a cseh környezet jobban illik. Románia ugyancsak speciális környezet, de a nagyobb produkciók eddig elkerülték. Budapesten imitálhatjuk Monte Carlót, Nizzát, Rómát, Párizst, Berlint. Persze azért megvannak ennek is a nehézségei. Mivel általában nem saját magát játssza a város, minden sarkot át kell egy picit alakítani, le- és kitakarni az eredeti helyszínről árulkodó utalásokat, jelzéseket. És nem utolsósorban: meg kell küzdeni a kerületekkel.
hvg.hu: Az önkormányzatok akadályozzák a forgatásokat?
A.G.: Ez változó. Minden kerületben más területfoglalási díjak érvényesek, az I. az V. és a VI. kerület például nagyon drága. Régebben sokat küzdöttünk a bürokráciával, de ezen a téren is történtek változások. Bár lehet, hogy csak azért, mert hozzászoktunk az ügymenethez és alkalmazkodtunk. Hirtelen azzal szembesülünk, hogy a városban könnyebb forgatási engedélyt szerezni, mint vidéken, erdőkben, vagy falvakban, a környezetvédelmi szigorítások az EU-s korlátozások miatt. A kapcsolatok egyébként mindenhol számítanak, nem csupán Magyarországon. Az, a legfőbb kérdés, hogy le tudunk-e ülni tárgyalni, ha szükség van a segítségükre, támogatásukra, esetleg kedvezményekre. Amikor megkeresnek minket a külföldi produkciók, sokszor megkérdezik, hogy miért nincs filmes lobbi. Eddig a szakma nem fogott össze ennek érdekében.
hvg.hu: Amennyiben tényleg marad a kereslet Magyarország iránt, lehetséges, hogy a legszimplább közgazdaságtani törvényszerűség miatt árfelhajtó hatása lehet.
A.G.: Ez megtörténhet. Tapasztaltuk is, amikor egyszerre három film készült a városban, hogy néhány beszállítóval elszaladt a ló, és elkezdett követelőzni. A túlzottan kapzsi hozzáállás viszont hosszú távon nem kifizetődő. Erre a jelenlegi helyzetben a szakma is rá kell, hogy jöjjön. Amúgy pedig: miért állna az országban bárkinek is az érdekében elvenni a nemzetközi filmgyárak kedvét Budapesttől?
