Csodálatos kommunikációs lehetőség a női mellek növekedésének tendenciája mind a fehérnemű gyártók, mind a sajtó...
Csodálatos kommunikációs lehetőség a női mellek növekedésének tendenciája mind a fehérnemű gyártók, mind a sajtó számára, újra és újra előkerül a téma, legutóbb a brit Guardian szentelt masszív értekezést a kebel méret változásoknak. Az angol nők átlagos melltartója ugyanis az utóbbi években minden szempontból nagyobb lett. A háton mért méret alapján egyet ugrott előre a számozás, míg a kosárméret két mérettel lett nagyobb, mint korábban. Zsigerből rávághatnánk, hogy a műmellek állnak a háttérben, de egyrészt a szilikon betétek nem igénylik a támogatást, másrészt a médiában látható képek alapján hajlamosak vagyunk túlbecsülni a plasztikailag módosított keblek arányát.
Sokak szerint a növekedésért egyértelműen az elhízás a felelős, ami egy olyan országban, amely az EU-n belül a legnagyobb átlagos női méretet mondhatja a magáénak, és ahol háromból egy nő túlsúlyos, logikus következtetésnek tűnhet. A brit fehérnemű ipar legmeghatározóbb résztvevői, mint a Marks&Spencer vagy a John Lewis szakértői azonban azt állítják, hogy megdöbbentően sokat adnak el az olyan melltartókból, amelyek kifejezetten keskeny hátú, ám hatalmas melleket viselő nőknek készülnek. Állítólag a piacra új vásárlóként belépő fiatal lányok között is egyre több az olyan ügyfél, aki elhízottnak a legkevésbé sem mondható, mégis nagy méretű kosárra van szüksége. És a jelenlegi adatok nagy valószínűséggel még nem is mutatják hűen a valóságot. Nagy-Britanniában ugyanis van női melleket kutató biomechanikus központ is, akiknek a célja egyébként a sportmelltartók fejlesztése. Szóvivőjük azt állítja, a legtöbb nő nem a neki megfelelő méretű melltartót hordja, és inkább hajlamosak alábecsülni kebleiket, mint túlzásba esni.
A mellek nagyobbodásáért egy ember által létrehozott kemikáliát, a xenoösztrogént is hibáztatják is bizonyos források, az anyag felhasználása igen sokrétű, a gyomirtóktól kezdve az élelmiszer tartósítókon keresztül a sminktermékekig rengeteg helyen találkozhatunk vele. A kutatók szerint egyelőre nem mutatható ki a közvetlen összefüggés, de azért folytatják a vizsgálódást. Különös tekintettel az éppen a nemi érésben lévő fiatal lányokra, az ifjú mellek ugyanis érzékenyebbnek mutatkoznak a vegyi hatásokra. A xenoösztrogéneket vádolják a férfiak elnőiesedésével is, az egész metroszexualitás trend hátterében néhány vegyület állna? Korábbi cikkek a fogamzásgátló tablettákat is felelőssé tették, amelyek szintén ösztrogént tartalmaznak és a vizeleten keresztül bekerülnek az élővízekbe, majd visszajuthatnak az ivóvízbe is, bár ezt hivatalos források már többször igyekeztek cáfolni.
A Guardian cikke szerint a nagy mellek egyre menőbbé válnak mind a divatiparban, mind a médiában és ebben van némi igazság. Tagadhatatlanul feltűntek még a kifutón is olyan modellek, akik mellkasa a legkevésbé sem mondható laposnak, mint például a az őszi-téli Louis Vuitton kollekció bemutatóján, ahol a sokak által kövérnek mondott Lara Stone és a lenyűgözően bájos Bar Rafaeli is tisztelét tette, mi is megmutattuk őket, látványosak. A Forbes magazin egyik toplistáján, amelyen a világ legjobban kereső modelljeit mutatta be, a lányok fele C méretes mellekkel rendelkezik és akkor még nem is beszéltünk az egyre népszerűbb Christina Hendricksről vagy a plus size, magyarul átlagon felüli méretekkel rendelkező modellekről, mint Crystal Renn.
Ezzel párhuzamosan viszont a plasztikai sebészek egyik képviselője azt állította a brit lapnak, hogy a hozzájuk forduló páciensek egyre természetesebbnek látszó műanyag melleket kívánnak, már nem divatosak Pamela Anderson vagy Jordan rémisztő kannái. De ha igaza van a vegyszereket hibáztató csoportoknak, akkor pár évtized múlva úgyis mindenki méretes keblekkel tör majd magának utat az életben. Addig viszont komoly munka vár a társadalomra, érdemes lenne megszokni a nagy mellek látványát. Legalábbis egy nemrég történt botrány egy amerikai fehérnemű márka hirdetésének betiltásával, majd a főműsoridőből való száműzésével kapcsolatban azt mutatja, hogy még nem vagyunk igazán felkészülve.
