Ne hagyjuk, hogy a hideg, a sötét vagy a hó megtévesszen minket, ezek csupán nehezítő körülmények, mellyel természet anyánk próbára teszi türelmünket. Megfelelő felkészüléssel és rugalmassággal a három hideg hónapot is nyugodtan végig sportolhatjuk, és élvezhetjük a rendszeres mozgás összes jótékony hatását.

Amerikai kutatók kimutatták, hogy a hideg levegőn végzett futóedzések során 12 százalékkal több kalóriát és 32 százalékkal több zsírt égetünk el, mint egy ugyanolyan, kellemesen meleg időben elvégzett edzésen. Még egy okkal több tehát, hogy ne aludjunk téli álmot, hanem húzzunk fel egy meleg felsőt, nyomjuk fejünkbe sapkánkat és vágjunk neki a behavazott Margitszigetnek, Hármashatárhegynek, Börzsönynek, Tisza-partnak – kinek mi esik közelebb.

Hidegtűrőknek

Futás
Ha jól bírjuk a hideget, és hiányzik a szabad levegőn végzett rendszeres mozgás, akkor alapos felkészüléssel nyugodtan folytathatjuk télen is pl. a futást, a kerékpározást vagy a túrázást. Fontos azonban, hogy betartsunk pár egyszerű szabályt a szabadban végzett téli edzésekkel kapcsolatban. Alulra olyan rétegeket vegyünk, melyek felszívják a nedvességet és elvezetik azt a bőrünktől, föléjük pedig lehetőség szerint viseljünk meleg, de lélegző anyagból készült thermo futónadrágot és felsőt (pl. MicroFibre anyagok), és ha szükséges, szél illetve eső elleni védelemként esőkabátot, széldzsekit.

Szeles időben lehetőleg induljunk széllel szembe, így nem izzadunk le a hátszélben és fordulunk rá később a hideg téli szélre. Bizonytalan időjárás esetén maradjunk közel a bázishoz (lakásunkhoz, kocsinkhoz, öltözőnkhöz), és ha hosszabb távot terveztünk, inkább tegyünk meg több kört, mivel így minden kör végén szabadon eldönthetjük, hogy az időjárás még megfelelő-e a következő kör megtételéhez. Ha most szeretnénk elkezdeni a futást, előbb tájékozódjunk. Az interneten könnyen rátalálhatunk kezdőknek szóló cikkekre, edzéstervekre, fórumokra. Bátran kérjük a sporttársak segítségét is, ha bizonytalanok vagyunk a megfelelő felszerelés vagy edzésprogram kiválasztásában. Ma már országszerte találhatunk futóklubokat, melyekhez ingyenesen vagy minimális tagdíj ellenében csatlakozhatunk. A klubokban közös edzéseken vehetünk részt és edzéstanácsokat kaphatunk a tapasztaltabbaktól.

Kerékpározás
Az öltözködést kezdjük itt is izzadtságot elvezető alsó réteggel, majd jöhet felülre 1-2 hosszú ujjú bringás felső, illetve kívülre szél-és esőálló dzseki. Alulra válasszunk téli bringásnadrágot, ha a derekunk fázós, próbáljuk ki a kantáros fazont. Ha normál pedált taposunk a bringánkon, akkor húzzunk a lábunkra dupla zoknit, és vastag, vízálló lábbelit, bakancsot. Ha patentpedált használunk, vehetünk hozzá való téli cipőt, melyet kiegészíthetünk egy kamáslival, ami a bokát és a lábfejet védi a nedvességtől. A sisakunk alá vegyünk egy vékony de meleg sapkát, ami teljesen betakarja a fülünket. Kesztyűből mindenkinek más válik be, van aki motoros, van aki sífutó kesztyűt használ a leghidegebb napokon, és van aki dupla réteget vesz: alulra egy vékony cérnakesztyűt, fölé egy téli bingáskesztyűt. Fontos, hogy csak olyan kesztyűt viseljünk, ami nem akadályozza a kezünk szabad mozgását.

A téli bringázások során előfordul – főleg a tempósabb tekerések után – hogy megfájdul a torkunk. Ezt a nagy mennyiségű belélegzett hideg levegő okozza. Védekezhetünk ellene egyrészt azzal, hogy lassítunk a tempón és igyekszünk orron át lélegezni, másrészt viselhetünk sálat vagy símaszkot a szánk előtt. Biztonságosabbá tehetjük a téli edzéseket, ha a körülmények figyelembe vételével előre megtervezzük az útvonalat. Kerüljük el a lovasok, terepmotorosok által kedvelt útvonalakat, mert csapadékos időben azok válnak leghamarabb sártengerré.

Ha edzés közben meg kell állnunk frissíteni vagy szerelni, keressünk szélvédett helyet, pl. húzódjunk be egy fal mögé. Ha esik, próbáljunk felülről is védett fedezéket találni. Fontos, hogy tekerés közben folyamatosan figyeljük az időjárást és az órát is. Ha úgy tűnik, kockázatos lehet végigmenni az eredetileg tervezett útvonalon, mert sötétedik, vagy erősen hűlni kezd az idő, induljunk inkább haza.

Túrázás
A hátizsákban a szokványos felszerelés (enni-innivaló, kis egészségügyi csomag, esőkabát, térkép, iratok, pénz, mobiltelefon, esetleg fényképezőgép) mellett hidegben legyen még nálunk egy váltás meleg zokni és egy plusz pulóver is. Alulra olyan ruhát válasszunk, ami felszívja a nedvességet és hagyja szellőzni a bőrt. Erre aztán kerülhetnek olyan további rétegek, melyek megtartják a test hőjét (pl. polár anyagok), kívülre pedig egy szél- és esőálló, ugyanakkor jól szellőző kabát. Télen különösen fontos a megfelelő lábbeli. Olyan bakancsot vagy túracipőt válasszunk, ami vízálló, védi a bokát és a talpa jól tapad. A bakancs vízállóságát fokozhatjuk, ha túrázás előtti napon impregnáló sprayvel lekezeljük. A bakancsba a nedvességet jól elvezető túra zoknit húzzunk. A zoknik közül válasszuk a vastag, téli változatot. Télen mindig vegyünk fel a bakancsra kamáslit, azaz lábszárvédőt is.

Télen inkább maradjunk számunkra már ismert, jól jelzett útvonalakon, hiszen az időjárástól függően elképzelhető, hogy a jelzések láthatósága nem lesz tökéletes. (Kezdő túrázóként javasolt például a Kéktúra útvonala a Budai-hegységben vagy a Pilisben, ahol viszonylag jól kiépített utakon haladhatunk, és a jelzések jól követhetőek.) Ha bizonytalanok vagyunk útvonalunk állapotát illetően, érdeklődjünk a túratársaktól, vagy az illetékes erdészettől a járhatóságról. Gondoljunk arra is a tervezéskor, hogy télen korán sötétedik. Az erdőben – különösen az északi és keleti völgyekben - délután négykor már koromsötét is lehet. Induljunk tehát minél korábban, és vigyünk magunkkal zseblámpát vagy fejlámpát.

A magányos túrázásnál biztonságosabb és érdekesebb is lehet, ha egy meghirdetett teljesítménytúrát választunk, és azon indulunk el. Ezeket a túrákat általában jól jelzett útvonalakon viszik, a tájékozódást pedig az induláskor kapott itiner segíti. Ha még biztosabbra szeretnénk menni, választhatunk vezetett túrát is, ahol egy tapasztalt túravezető veszi le a tájékozódás terhét a vállunkról, cserébe viszont alkalmazkodnunk kell a csoport tempójához.

Melegimádóknak

Akkor se csüggedjünk, ha már a kinti edzés gondolatától is dideregni kezdünk, hiszen „fedett pályán” is számtalan sportág közül választhatunk. Röviden bemutatunk néhány sportágat, melyek szórakoztatva fárasztanak, és különösebb felszerelés megvásárlására sincs szükségünk, ha ki szeretnénk próbálni őket.

Csapatban, zenére: Spinning
Bár szobában végezzük, és pedálozunk is közben, a spinning korántsem azonos a szobabiciklizéssel. Felejtsük el a monoton otthoni küzdelmet a lajhár módjára vánszorgó percekkel, mert spinning közben egy pillanatra sem fogjuk azt érezni, hogy unatkozunk. Itt ugyanis csoportosan tekerünk majd, egy idegesítően sok tükröződő felülettel ellátott teremben, miközben pörgős zene szól és egy cseppet sem izzadó edző diktálja egymás után a feladatokat.

Amin tekerni fogunk, az sem hasonlít a szobabiciklikhez: egy stabil, speciális kormánykiképzésű, lendkerékkel ellátott teremkerékpárra ülhetünk fel. A kerékpáron el tudjuk majd helyezni a törülközőnket és az innivalónkat, és mindkettőre nagy szükségünk is lesz, mert a spinning szórakoztatva ugyan, de keményen megdolgoztatja az egész testet. Ez a mozgás jól fejleszti az állóképességet, ugyanakkor kíméletesen bánik az ízületekkel. És az sem utolsó szempont, hogy jelentős a kalória felhasználása: egy óra alatt 500-1000 kalóriát égethetünk el.

Párosan, labdával: Squash
Ha nem egyedül szeretnénk izzadni, próbáljuk ezt a párosan űzhető, egyre nagyobb népszerűségnek örvendő labdajátékot, a fallabdát, azaz squasht. A játék első ránézése a teniszhez hasonlít, a ritmusa azonban annál sokkal gyorsabb, pörgősebb. A squasht egy falakkal körülvett, 9,75x6,4 méteres pályán játsszák, ahol a falakra és a padlóra festett vonalak jelzik a pálya határait. A játékosok a padlóra festett adogató négyzetben állva indítják el a labdát úgy, hogy az a velük szemben lévő falon – a főfalon - pattanjon, a vízszintes vonal felett. Ezt követően a játékosok felváltva ütnek, miközben igyekeznek nem akadályozni egymás mozgását a pályán. A cél minden ütésnél az, hogy a labdát visszajuttassák a főfalra úgy, hogy az közben a határvonalakon belül marad, és maximum egyszer pattan le a padlóra (emellett az oldalfalakra és a hátfalra is pattanhat). A játéknak természetesen ennél kicsit bonyolultabb a szabályrendszere, amit elolvashatunk a magyar szövetség honlapján. Ahhoz azonban, hogy ütögessünk kicsit, ennyit is elég tudnunk.