2007. április. 09. 12:05 Utolsó frissítés: 2007. április. 09. 10:07 Shake

Szerv-feketepiac, határok nélkül

A hetekben az egyik new york-i kórházban megtörtént az első méh-átültetés. Még nem tudni, az új „tulajdonos” képes e terhességre, a műtét mindenesetre sikeres volt, és ezzel nőtt az átültethető szervek száma. De nőtt a transzplantációra várók szinte végtelen listája is. A WHO adatai szerint 2006-ban körülbelül 6000 illegális szerv-kioperálás történt. Működik a szerv-csempészet.

Csövek egy holttestben, csontok helyett
Szenvtelen üzlet
Ma már a szív, a tüdő, a retina, a szivárványhártya, a hasnyálmirigy, a vese, a máj, a csontvelő, a bőr, a haj és az ízületek, is átültethetők. Szervek hiányában a betegek 15-30 százalék meghal mielőtt műtőasztalra jutna. Az átlagos várakozás jelenleg 3 év, de ez az idő 2010-re elérheti a 10 évet is. A kereslet és a kínálat közötti hézag a korrupció, és a feketepiac virágzását bűnügyi méretekig repesztette. Orvosok és alvilági bűnszövetkezetek kapcsolódtak össze szerv és testrészek kereskedelmi hálózatát kiépítve, és ez két vonalon, az élő és a halott donorok vonalán zajlik.

A krízis nemzetközi és évek óta tart. A horror filmekbe illő hírek között ott van az amerikai New Orleans-i szervfosztogató, aki turisták tucatjait kábította el, akik később egyik veséjük nélkül ébredtek különböző szállodai szobában. Kairóban két árvaházban 25 gyermek halt meg tisztázatlan körülmények között, testüket egytől-egyig „leszüretelték”, de a kapcsolatot nem sikerült bizonyítani. Kínában pedig a kivégzett bűnözők szerveivel kereskedett az egy börtön, igen jövedelmezően.

A nem rég elhunyt legendás BBC riporter, Alistair Cooke  tetemét megdöbbentő állapotban találták. A csontjai ugyanis ki voltak cserélve radiátorcsövekre. Az eset bizarrságát tovább fokozta, hogy Cooke 92 évesen, rákban halt meg. Combcsontját és sípcsontjait illegálisan kioperálták egy new york-i halottasházban és a kisérőpapírok hazudtak a koráról, a nevéről és hozzátartózóival kapcsolatban is. Az eset egy rejtett amerikai hálózatot leplezett le, amelyik több mint ezer tetem csontjait értékesítette illegálisan ortopédiai és fogászati használatra, a Biomedical Tissue Services (BTS) nevű cégen keresztül. Az ügy a bíróságon van, a páciensek ügyvédei kártérítést követelnek, a főszereplőkre pedig 25 év börtönbüntetés vár.

Mariam Ryan az észak-angliai régió szervdonor hálózatának koordinátora nem lepődött meg sem az eseten, sem Cooke korán, szerinte a kereslet mértéke vezet visszásságokhoz:

„A legutóbbi donorunk 75 éves volt, és a donor-életkor a hiány miatt egyre inkább kitolódik. Ennek a súlyos hiánynak több oka is van. Az egyik, hogy a még életükben regisztrált donorok számát lefelezi a szervátültetésre vonatkozó törvények félreértelmezhetősége, mert a hozzátartozók etikai, vallási okokból még mindig felülbírálhatják a halott döntését, és rengetegen élnek ezzel a lehetőséggel. A másik, hogy kevés az agyhalál. A biztonságosabb közlekedéstől csökkent a fejsérülések száma, a vérnyomás csökkentő gyógyszerek miatt pedig kevesebb az agyvérzés, s egyre kevesebb olyan páciens, van akinél az agyi funkció áll le először”- magyarázza Ryan.

Tény, az átültetések lehetősége megváltoztatta a halál definícióját. Ma már az a halott, akinél az agyműködés leáll, mert a keringését és a szívműködést technikailag fenntarthatják. Csakhogy ha nincsen egyértelmű agyi sérülés, a halál megállapítása nehézkes, ezért sokszor másodpercekre kikapcsolják a gépeket, hogy bizonyítsák: az életfunkciók nem működnek önállóan, a test halott. A hozzátartozók néha így is ragaszkodnak a gépekhez, pedig a gépekkel „életben” maradó test adott esetben egy tucat életet menthetne meg. Ez azonban sokszor hidegen hagyja a hozzátartozókat.

Ez pedig izzítja a fekete piacot. Egy beültethető állapotban tartott szerv 250-500 ezer fontba(90 – 180 millió forint) is kerülhet a betegnek.

Ráadásul vesét, májat, csontvelőt, petesejtet kevésbé törvénybe ütközően élő donorok is adhatnak. Annak ellenére, hogy a nagy pénzek csekély töredékét kapja csak meg az, akitől a szervet nyerik, rengeteg hátrányos helyzetű adja el nélkülözhető szervét.

A nemzetközi törvényi szabályozás hiánya, és a donorok országok közötti utaztatása megnehezíti a hatóságok fellépését a donorhálózatok ellen. Önmagában nem törvénytelen, ha valaki önkéntesen a kés alá fekszik. Ha pedig ezért pénzt fogad el az legtöbbször bizonyíthatatlan.

A világ egészségügyi szervezete, a WHO adatai szerint 2006-ban körülbelül 6000 illegális operáció jött létre. A szervek szegény pakisztáni, indiai, egyiptomi és brazil nőktől és gyerekektől származnak.

Több terv is létezik a feketepiac visszaszorítására. Az egyik szerint mindenkinek a teste „újra hasznosítható” lehetne, ha csak halála előtt nem rendelkezik másképpen. Emellett a kórházak ingyenes temetést is felajánlhatnának azoknak, akik feliratkoznak a szervdonor listára.

Sokan lobbiznak amellett, hogy pénzt lehessen elfogadni a szervekért, de ugyanennyien vannak az ellenzők is, akik szerint ez csak a tehetős pácienseknek kedvez. Ha egy szerv a fekete piacon jelenleg 180 millió forint, akkor ehhez eddig is csak a gazdagok jutottak hozzá. A kereskedelem szabályozásával csökkenteni lehetne az árat, esetleg ki lehetne szűrni a láthatatlan brókereket, és élő donorok esetében több maradna azoknál akik ezt az egészségügyi rizikót vállalják.

Krisztina O'Brien