A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója, de ha folytonos nyomás alatt élünk, előbb-utóbb testi és lelki harmóniánk nagy kárt szenved. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a szenvedés helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek.
Az asszertív ember nem fog puffogva kivonulni egy meetingről, ha alul marad az álláspontja, és nem fogja szó nélkül hagyni azt sem, hogy elvitassák érdemeit egy sikeres projekt lebonyolításában.
Az ilyen helyzetek elkerülésére ajánlott, belső harmóniát megteremtő, az érdekérvényesítésre és mások érdekeinek egyidejű figyelembe vételét ajánló kommunikációs eljárást asszertivitásnak, asszertív magatartási formának nevezzük.
Van néhány valóban kézzelfogható tanács, amelyeket megfogadva – és persze begyakorolva – bárki megtanulhatja az alapokat!
1. Őszintén fogalmazzuk meg magunknak, mit is szeretnénk igazából! (Tényleg nem akarjuk elvállalni a feladatot, vagy az a bajunk, hogy nem kapunk érte elismerést?)
2. Ha ezzel megvagyunk, ismertessük a döntést, és adjunk hozzá indoklást! Mondjuk meg, hogy már túl sok a munkánk, vagy mást terveztünk aznapra, de ne vonultassunk fel öt különféle érvet, mert csak gyengítjük az eredeti álláspontunk hitelességét.
3. Ha kell, akár ötször-hatszor ismételjük el ugyanazt. („Nem vállalom, mert már el vagyok havazva aznapra.”)
5. Pozitívan fogalmazzunk és énközléseket alkalmazzunk, magunkról beszéljünk. Mindez a bírálat esetén is fontos, ami mindig kritikus pillanat egy munkahelyen: ha hibát róvunk fel, az legyen konkrét és sohasem az adott személyt, csak a viselkedését, eljárását érintse!
6. Jó módszer, ha visszakérdezünk, pontosítást kérünk, egészen addig, amíg elő nem kerül, hol van a kutya elásva. („Úgy érted, még sohasem értem be időben? Vagy csak múlt kedden késtem negyed órát?” Ez a „hatástalanító tudakozódás” technikája.)
7. Az asszertívan viselkedő ember megáll, megfontolja az információt, ha kell, időt kér az elhangzottak végiggondolására, és ő maga is időt ad arra, hogy az átadott információ célba érjen.
8. Az asszertív magatartásforma egyik alapja a tudatos testbeszédhasználat: nyílt, szemkontaktust kereső, magabiztosan álló, de korántsem harsányságot tükröző gesztusrendszer.
Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadó
Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!