Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Fontos, hogy olyan célokat tűzzünk ki magunk elé, amelyek jól illeszkednek a realitásokhoz. Nem kedvező, ha túl nagy elvárásokat állítunk magunk elé, mivel növeli a csalódások esélyét. De az sem, ha alulértékeljük a képességeinket és lehetőségeinket, mert attól fásultakká és kiégettekké válhatunk.
A boldogságszakértő Sonja Lyubomirsky, a Kaliforniai Egyetem pszichológiaprofesszora a boldogság fokozására alkalmas, „jó célok” hat kritériumát fogalmazta meg 2008-ban. Eszerint a „jó cél” belső, hiteles, megközelítésen alapuló, harmóniában áll a többi célunkkal, rugalmas és tevékenységre irányul.
A belső kritérium arra vonatkozik, hogy az adott célt mennyire érezzük értelmesnek, a jó cél ebben az értelemben hozzájárul a személyiségünk fejlődéséhez, és mások számára is hasznos. Egy cél attól lesz hiteles, hogy azonosulni tudunk vele, vagyis a sajátunknak érezzük, mert igazából nekünk fontos, és nem másoknak akarunk megfelelni a megvalósításával.
Azzal, ha a célt megközelítésen alapulva fogalmazzuk meg (például: „boldog párkapcsolatban szeretnék élni”, ahelyett, hogy „nem szeretnék egyedül lenni”), elkerüljük, hogy negatív szemüvegen keresztül nézzük a dolgokat, és túlérzékenyekké váljunk az esetleges fenyegetésekre és kudarcokra. A többi célunkkal harmonikusan összeillő és rugalmas kritériumok azért fontosak, hogy a céljaink nagy eséllyel teljesíthetők legyenek, még akkor is, ha időközben változnak a körülmények.
A nem általánosságban megfogalmazott, hanem tevékenységre irányuló cél (például: az „egészséges akarok lenni” helyett a „törekedni fogok arra, hogy egészséges ételeket egyek”) lehetővé teszik, hogy a céllal kapcsolatban folyamatosan új kihívásokat tudjunk majd megfogalmazni.
A fontossági sorrend
Tim Kasser, világszerte ismert amerikai pszichológus szerint leggyakrabban a céljaink között feszülő konfliktusoknak köszönhető, ha nem valósítjuk meg valamelyiket: ilyen lehet például egyszerre küzdeni a szakmai sikerekért és a családalapításért. Úgy érezhetjük, ha az egyik célunkért küzdünk, azzal megnehezítjük egy másik cél eredményes elérését.
Ebből kiindulva az élettel való elégedettség szempontjából nagy a jelentősége, ha tudunk fontossági sorrendet felállítani a céljaink között, illetve hogyha igen, akkor milyet. Kasser azt hangsúlyozza, hogy lényeges az önmagukban is jutalmazó célokat megkülönböztetni azoktól, amelyeket elsősorban a társadalom elvárásai hatnak át.
Ha a társadalom által előírt úgynevezett külső célokat tartjuk elsődleges fontosságúaknak (amilyen a vonzó külső vagy az anyagi jóllét), akkor kisebb esélyünk van a boldogságra. Ugyanakkor, ha a belső célok kerülnek a prioritáslistánk tetejére (például mélyebben megérteni dolgokat; azt csinálni, amiben hiszünk; tenni valamit másokért, a világért), akkor magasabb szintű elégedettséget fogunk megtapasztalni. A legtöbb ember külső és belső típusú célok elérésére egyaránt törekszik, a jóllét szempontjából a hangsúly itt a fontossági sorrenden van.
Vezessünk célnaplót!
A célok megvalósításának útján az első lépés világosan látni, mit szeretnénk elérni, a következő lépésben pedig azt kell kitalálni, hogyan fogjuk azt megvalósítani. A célokról és részcélokról vezetett napló, illetve a „legvágyottabb énünk előhívása” témájú gyakorlatok segítségünkre lehetnek a célok melletti elköteleződésben.
A naplózás során meg kell fogalmazni a célokat, majd azokat részcélokra kell bontani, részletezve, apró lépésekre bontva, megnevezve az adott célhoz vezető utakat is. Képzeljük el, hogy egy egyetemista azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a szorgalmi időszak végén a lehető legtöbb tárgyból jó jegyeket szerezzen, és időben, a határidőket betartva adja le évfolyamdolgozatait.
Ezért a telefonjában elkezdi vezetni a hosszú távú céljait, jelen esetben a kurzusok követelményeit, és a saját maga által elvárt ideális jegyet. Ezt követően mindenhez hozzárendelhet egy listát, amelyben megfogalmazza a részcélokat (vagyis a kurzusok teljesítéséhez kötődő, konkrét teendőket). Végül határidőket rendelhet az egyes teendőkhöz, kijelölve ezzel a sorrendet, hogy mikor mivel érdemes foglalkoznia a nagyobb cél eléréséhez.
A lehető legjobban
A célba vetett hit nagyon fontos – meghatározó, hogy milyen érzéseket és gondolatokat táplálunk egy cél megvalósulásával kapcsolatban. A pozitívabb hozzáállás kialakulását segítő módszer, ha naplót írunk, amelyben elképzeljük a lehető legjobb énünket. Leírhatjuk apróbb vagy nagyobb távlatokba tekintő terveinket, elképzelhetjük, hogy mit élnénk meg, ha a lehető legjobban alakulnának a dolgaink.
Mi minden történhetne, ha élnénk a lehetőségeinkkel, és megtennénk mindent, ami tőlünk telik? A gyakorlat lényege, hogy írásban rögzítjük a legmélyebb vágyainkat, és elképzeljük, hogy már el is értük őket. Például egy fiatal lány elképzelheti, hogy tíz éven belül férjhez megy élete szerelméhez, már lesz egy gyermeke, és sikeres lesz a munkájában. Az optimista gondolkodás a jövőben önbeteljesítő jóslatként működhet.
Ha valamit elérhetőnek tartunk, nagyobb az esélye annak, hogy mindent megteszünk azért, hogy el is érjük, és ne adjuk fel a próbálkozásokat a kisebb akadályok felmerülése esetén.
Nagy Henriett pszichológus, egyetemi adjunktus írása a legújabb HVG Extra Pszichológia Különszámban jelent meg, melynek témája: boldogság minden körülmények között.
Jöjjön el a következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonba október 28-án, ahol Nagy Henriettel beszélgetünk a boldogságról.
