Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Testünkkel fontos jóban lennünk, odafigyelve belső folyamatainkra – többek között erről beszélt Jarovinszkij Vera táncterapeuta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi virtuális estjén. Az ismét sok érdeklődőt vonzó beszélgetés során a szakember arra is kitért, hogyan dolgozhatók fel táncterápia segítségével a változó korral, anyasággal járó kételyek, a párkapcsolati problémák vagy a félelem.
„A táncterápia a mozgásból és a testfókuszból indul ki. Egy olyan nyelvet hoz közel a résztvevőkhöz, ami nem a verbális szintre épül, hanem a testi kifejezésekre” – ismertette a táncos mozgásterápia alapjait Jarovinszkij Vera tanácsadó szakpszichológus, integrált kifejezés- és táncterapeuta a HVG Extra Pszichológia Szalon szeptember 9-ei online beszélgetésén.
Mint mondta, ez azért is fontos, mert segítségével elkezdünk befelé figyelni, arra koncentrálni, hogyan, milyen ritmusban és irányban mozog a testünk, és ez a testi tudatosulás sokrétű élményhez vezethet. Egy táncterápiás csoportban egyéni, páros vagy kiscsoportos gyakorlatok egészülnek ki különféle művészetterápiás eszközökkel – festéssel, rajzolással, esetleg agyagozással – , melyek segítik a résztvevőket a problémákkal való szembenézésben, feldolgozásban.
Holisztikus szemlélet, befelé figyelés
A táncterápia holisztikus szemléletű. Nem választja el a testet az érzésektől és a gondolatoktól. Lényege, hogy befelé figyelünk, arra koncentrálva, mit érzünk bizonyos mozdulatok közben, mikor mit és hogyan jelez a testünk, közben pedig mindent igyekszünk tudatosítani is magunkban (ez a testtudatosság) – magyarázta Jarovinszkij, akinek nemrégiben jelent meg Női körben – Útkeresés és önismeret a táncterápia segítségével című könyve.
Érdekességképp megemlítette, hogy noha a mozgásterápiás csoportokba jóval több nő érkezik, mint férfi, a táncterápia nem csak nőknek való. Hogy mégis ők vannak többen, annak az lehet az oka, hogy ez az önkifejezési forma a nőkhöz áll közelebb.
„Szabad, improvizatív, az itt és mostban megszülető mozdulatokon alapul. Nincs mérce, hogyan kellene csinálni, mert nem a teljesítményről szól” – szemléltette a szakember. Az önkifejezés, a szabad mozgás sokaknak nehézséget okozhat, mert ahogy betagozódunk a társadalomba, lehetséges, hogy már óvódás kortól elkezdjük elveszíteni a kapcsolatot magunkkal.
A szabályok, az elvárások, a korlátozások lassan elvezethetnek odáig, hogy testünk nem azt keresi, ami jó neki, hanem azt, aminek meg akar felelni. Elbizonytalanodunk, szorongani kezdünk, eltűnik viselkedésünkből az önfeledtség. „Mindez gátolja a spontán viselkedésformákat, az önindította mozgásokat, mint amilyen a tánc is” – magyarázta Jarovinszkij Vera.
Test és lélek: a kettő elválaszthatatlan
A szakember azt is elmesélte, hogy lelki eredetű és kimondottan testelfogadási problémával is szoktak hozzá fordulni. „Van, aki azért jön, mert már az összes orvost megjárta, de a vizsgálatok nem derítették ki, miért fájdalmas a menstruációja. Más a párkapcsolatában nem tud felszabadulni, nem tudja megélni a szexualitását. Olyan is felkeres, aki küzd a párkereséssel, mert folyamatosan szorong. Akad, aki annyira nem tudja elfogadni a testét, hogy nem tud reggelente tükörbe nézni” – említett néhány konkrét példát. A táncterápia éppen abból indul ki, hogy ezeket a folyamatokat nem választja élesen szét, a kettő közötti összefüggéseket szeretné megérteni.
Változó kor és anyaság
Jarovinszkij Vera fontosnak tartotta elmondani, hogy a változó kor, a menstruációs ciklus és az anyaság minden csoportban kiemelt téma. Hogy mi történik egy nő testében, hogyan hatnak ránk az életkorunkból, a különféle élethelyzetekből adódó változások.
„A méh női erőforrás, hordozza a temékenységi potenciált, amit egy gyerek születésén keresztül gyönyörűen meg lehet élni. A változó kor felveti a kérdést: mi jöhet ezután. Mi lesz a belső női szervek dolga, hogyan lehet ebből az erőforrásból továbbra is építkezni”.
Az egészet egy gyászfolyamathoz hasonlította, aminek erős veszteségélmény az alapja. Fontos, hogy átéljük, hogyan változik a testünk, rá kell jönnünk, mi az amit még tud, és mi az, amit már nem. Hogyan tudjuk elfogadni ezt a változást?
Ugyanilyen sarkalatos téma a foglalkozásokon az anyaság. „Szülni vagy nem szülni, ez a kérdés valamilyen módon minden nő életében felmerül. Akár azért, mert nem vágyik gyermekre, akár azért, mert már átélte a szülést. Akkor tudunk leginkább kiteljesedni nőként, ha a ‘belső anyánkkal’ is jóban vagyunk, aki tud rólunk gondoskodni, meghallgatja belső üzeneteinket.
Közösségi erő, egyéni megoldások
Csoportban, közösen a problémákat is könnyebb lehet feldolgozni. Egy csoport akkor születik meg, amikor 8-10 ember összetalálkozik és egy közös cél mentén elkezdenek együtt dolgozni.
„Körülbelül 3-4 csoportalkalom kell, mire a közösségi élmény megszületik. Ez később hatalmas erőforrás lehet mindenki számára, mert megtámogatja az egyénekben zajló folyamatokat. Nemcsak a csoportalakuláson dolgozunk, hanem azon is, hogy a testtudatosítás, a szabad, belülről jövő improvizatív mozgás mindenki számára komfortos legyen. Hogy olyan eszközzé váljon, amelyen keresztül az egyéni és a csoporttémákat is kutatni tudjuk” – avatott be a terápiás titkokba a szakember.
A félelem mint erőforrás
A félelem sok mindentől visszatarthat bennünket. Jarovinszkij Vera azt vallja, hogy ne legyőzni próbáljuk félelmeinket, hanem „beinvitálni”. Fogadjuk el, hogy vannak félelmeink. Az a legnehezebb, hogy ezekkel együtt éljünk.
„A leküzdés csak azután jön, hogy kibírjuk a félelmet, együtt létezünk, majd megbarátkozunk vele. Így szép lassan oldódni kezd. Látjuk, hogy nem nagyobb nálunk, hogy kordában tudjuk tartani. Ha idáig eljutunk, a félelem veszít intenzitásából, sokkal könnyebben tudunk együtt élni vele”. A félelem sokat segíthet. Ha nem kizárni akarjuk, hanem megengedjük, hogy közelebb jöjjön hozzánk, felvesszük vele a kapcsolatot. Így válhat erőforrássá – fejezte be gondolatmenetét a szakember.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, melynek témája az anyánkhoz való viszonyunk és az anyaság.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
