Bűntényeknél nem mindegy, hogy mennyit aludt az, aki mindent látott.
Az alvás és a gondolati működés kapcsolata alaposan vizsgált terület a pszichológiában.
De vajon bűntények szemtanúinál hogyan hat az alvásmegvonás az emlékezetre? Ugyanolyan hitelesek kialvatlan állapotban, mint kiadós alvás után?
A tudományos kísérletek eddig kikerülték ezt a komoly gyakorlati jelentőségű kérdést, ám Steven Frenda, a Kaliforniai Egyetem pszichológus kutatója és csapata a válaszok nyomába eredt.
Kísérletükben fiatal felnőtteket hívtak be a laboratóriumukba, hogy töltsék ott az éjszakát.
Megérkezésük után a társaság egy részének képeket mutattak egy friss bűntényről, majd szöveget is olvashattak róla, ám a képek a szövegnek ellentmondó információkat tartalmaztak.
Ezt követően voltak, akik nyugovóra térhettek, míg másoknak virrasztaniuk kellett.
A társaság másik fele ugyanezeket a képeket és a szöveget csak másnap reggel nézte meg, szintén két csoportra osztva, kiadós alvást vagy virrasztást követően.
Mind a négy csoport tagjai kitöltötték ezek után az ellenőrző tesztet, amelyben a látott képekkel kapcsolatos emlékeikről kellett számot adniuk.
Egyetlen csoport emlékezőképessége szenvedett csorbát mind közül: azoké, akik az alvásmegvonás után nézték meg a képeket és olvasták a szöveget.
Esetükben jelentősen megnőtt a téves emlékek aránya a képfelidézés során.
Viszont azok, akik a képeket a virrasztás előtt nézhették meg, nem váltak a téves emlékek áldozataivá, mivel bennük az emlékképződés még zavartalan állapotban ment végbe.
A kutatók szerint mindezek fontos jogi szempontok, hiszen a szemtanúk kipihentségi állapota komoly befolyással lehet emlékeik megbízhatóságára.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely a nemek, a nőiesség, férfiasság témáival foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk Susan Quilliam Hogyan válasszunk társat? című könyvével. Aktuális számunkat meg is rendelheti.