Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Milyen tévhitek vannak még mindig a nemekkel kapcsolatban? Mi kell ahhoz, hogy nők és férfiak is boldogok legyenek? Szemán Dénes férfikutató pszichológust kérdeztük közelgő szalonestje kapcsán. Öt kérdés – öt válasz.
HVG Extra Pszichológia (HVG): Még mindig ritka, hogy egy férfi a genderrel, a nemi szerepekkel, különbségekkel és egyenlőtlenségekkel foglalkozna Magyarországon. Önt miért vonzza ez a terület?
Szemán Dénes (Sz. D.): Két irányból talált meg a terület. Az egyik irány önismeretként indult, mivel férfiként engem is érintettek azok a társadalmi folyamatok, amelyek a saját férfiasságom átgondolására késztettek. Másrészt volt egy személyes, szakmai hívás is, ami tudományos irányú válaszokat (is) kínált a személyes kérdéseimre. A kettő találkozásából született meg a maszkulinitáskutatások, azaz a férfikutatások iránti érdeklődésem.
HVG: Hogyan állunk ma Magyarországon a férfiak megítélésével?
Sz. D.: Talán az ambivalens szó a legmegfelelőbb, amely azonban illeszkedik a nemzetközi tapasztalatokba. Azaz a férfiasság eddig magától értetődőnek vett jelentésének újragondolása, megkérdőjeleződése zajlik: mi jó, mi rossz, milyen alternatív formák, maszkulinitások lehetségesek. Mégis úgy tűnik, hogy a válaszok nem a fejlődés irányába mozdítják a férfiakat, hanem a „status quo” megtartását és a tradicionális (a kizárólagos hatalmat megtartani kívánó) férfiassághoz való visszatérés megerősítését célozzák meg.
HVG: Tudna említeni néhány tévhitet a nemekkel kapcsolatban, melyet kutatások is megcáfoltak már, mégis berögzültek?
Sz. D.: Egyrészt a nemekkel kapcsolatos pszichológiai különbségeket eltúlzó tévhiteket – például, hogy a nők ne állnák meg a helyüket a fizikában, matematikában, informatikában, vagy, hogy a férfiak ne lennének alkalmasak a gyerekgondozásra – már régóta megcáfolták a kutatások. Ezeket a tévhiteket, egyértelmű cáfolatuk ellenére, mégis hajlamosak vagyunk elfogadni. Részben azért, mert ezek a tévhitek igazolják számunkra a saját helyünket a világban. Azzal azonban, hogy elhisszük ezeket, paradox módon valójában meg is teremtjük azokat a feltételeket, amikben ezek a különbségek valóban létre is jöhetnek. Csakhogy ezek a tapasztalatok nem a nemek közötti esszenciális különbségek bizonyítékai. Amit a hétköznapokban a nemek kapcsán tapasztalunk, egy ennél sokkal bonyolultabb, a biológiát, genetikát, a szocializációt és a társadalmi összefüggéseket is magában foglaló kölcsönhatás eredménye. De azok a nézőpontok (például amit a genderkutatások is képviselnek), amelyek ennek az összetettségét megpróbálják leírni, bonyolultságuknál fogva sosem lehetnek olyan népszerűek, mint az ennél egyszerűbb, a két nemet egyenesen két különböző bolygóról származtató magyarázatok.
HVG: Visszatekintve az elmúlt hónapokra és a #metoo mozgalomra, látott-e valamilyen változást a közbeszédben, a közösségi médiumokban zajló diskurzusban a nemeket illetően Magyarországon?
Sz. D.: Igen, a mozgalom sok fontos témára, kérdésre felhívta a figyelmet, ha tetszik, egy időre mainstreammé tette azokat a diskurzusokat, amiket a nemek közötti hatalmi viszonyokat vizsgáló kutatók, vagy a nők érdekeit képviselő civil szervezetek már régóta folytatnak. Mint amilyenek a nemek közötti csoportszintű egyenlőtlenségek következményeiről, vagy az egyenlőtlenséget újratermelő társadalmi folyamatokról szóló véleménycserék. Ugyanakkor félő volt, hogy ezek a hangok, a társadalom szélesebb körű bevonása nélkül ismét elcsendesednek, és nagyjából ez tapasztalható, egy-két kivételtől eltekintve. A pontos okokat nehéz látni, vizsgálni kellene, vajon maga a magyar társadalom készen áll-e arra, hogy a nemi szerepeken keresztül is végiggondolja azt a társadalmi rendszert, amiben él vagy élni kíván.
HVG: Mire lenne szükség, hogy a nemek harca helyett a nemek békéjéről beszélhessünk?
Sz. D.: Hatalommegosztásra. A jelenlegi társadalmi berendezkedésünk a férfiak csoportjának kedvez, de azon belül is egyenlőtlenül. Ez a csoporthatalom azonban a férfiak számára sokszor láthatatlan. Amit többen a hétköznapokban mégis éreznek, az a rendszerint láthatatlan előjogaik elvesztése (a nők már nem mind alárendelődők, vagy pusztán azért, mert férfiak, már nem jár tisztelet), amit tévesen a nők hibájának tartanak. Miközben maguk a férfiak hozták létre és tartják fent azokat a hierarchikus viszonyokat, amikben ezek a valójában sosem volt (de erőszakkal létrehozott) előjogok megteremtődtek, majd a társadalmi változások következtében eltűntek. Annak felismerése, hogy ez a hatalom megosztható a nőkkel is, mindkét nem számára felszabadító lenne. Ráadásul egyelőbb társadalmakban, például a skandináv országokban tudományosan is bizonyított, hogy az emberek – nők és férfiak is – boldogabbak.
Névjegy: Szemán Dénes az ELTE PPK Életvezetési Tanácsadó gyakorló pszichológusa, kutatási területe a maszkulin identitások.
Jöjjön el a következő HVG Extra Pszichológia Szalonba június 6-án, ahol Péterfy-Novák Éva írónővel és Szemán Dénes pszichológussal arról beszélgetünk, manapság mitől nőies a nő és férfias a férfi. Jegyvásárlás és infók itt.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, mely a nemek, a nőiesség, férfiasság témáival foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk Susan Quilliam Hogyan válasszunk társat? című könyvével. Aktuális számunkat meg is rendelheti.
