Plázs life-style.hu 2011. október. 02. 14:00

Való Világ 5: Karaktere alapján VV Attila nyerne?

VV Éva egyenlő VV Kingával, Simor Olivér pedig VV Gergővel?

VV Éva egyenlő VV Kingával, Simor Olivér pedig VV Gergővel? A Velvet összeállítása szerint a Való Világ negyedik és ötödik részének karakterei között kísérteties a hasonlóság.

Nyilvánvalóan a műsorkészítőkön is múlik, hogy milyen típusú emberek kerülnek be a villába. Ha a két széria karaktereit hasonlítjuk össze, akkor VV Attila leginkább Alekosz karakterét hozza.

És ha az Alekosz karakter egyszer már sikeres volt, miért ne ismétlődhetne meg ebben a szériában ismét:

Az üzletember már a kezdetektől fogva a VV4 győztesének szavajárását használta (Mindig, minden körülmények között), és ez már Baukónak is feltűnt: "Az első napokban levágtam, hogy Attila próbálja felvenni azokat a momentumokat, amiket Alekosztól lehetett látni" - magyarázta. Aztán hozzátette, Attila és Kinga kapcsolatát Alekosz és az ő viszonyához lehet hasonlítani, hiszen Kinga nagyon élvezi, hogy Attila mellette van, és egy biztos pontot jelent neki.

Vajon karakterekre vagy személyiségekre szavaznak a nézők? A stílus vagy az egyéniség a fontos?

Lehet, hogy már alig emlékszünk, de 2002-ből az első magyarországi valóságshow-k megjelenésekor az ELTÉ-n külön konferenciát is szenteltek a realityknek. Daczi Barnabás, kommunikáció szakos hallgató akkor így jellemezte a valóságshow-k szereplőit és lehetőségeit:

Mindkét show szereplőire jellemző azonban, hogy többnyire kisebb-nagyobb mértékű személyiségzavarral küzdenek, exhibicionisták és szinte alig reflektálnak önmagukra. Ez az utóbbi rendkívül fontos. Azért van szükség alacsony intellektusú emberekre, mert az önreflexió megölné az egész játékot. Ha komolyan és mélyen végiggondolnák a helyzetüket, ráadásul ezt állandóan észben tartanák, örökös kétségek közt vergődnének tetteik helyességére vonatkozóan. Erre itt nincs szükség. Ennek elhárítására szolgálnak az újabb és újabb feladatok, valamint az, hogy nem beszélhetnek kinti emberekkel, s így nem tudhatják meg mint gondolnak a nézők őróluk.  A cél a külvilág teljes kizárása, a különböző helyzetekre adott reakciók minél kiélezettebbé tétele. Ezért azok az emberek a legmegfelelőbbek ezekre a szerepekre, akik ki akarnak kerülni mindennapjaikból - ahogyan Szabolcs mondta a Való Világból: "felégettem magam mögött mindent" -, akik meg akarják mérettetni magukat, akik keresnek valamit: saját személyiségüket.

Egy 2003-as ORTT tanulmány szerint a nézői vélemények alapján ilyen a valóságshow ideális szereplője:

Az ideális szereplő személyes értékelésében jelentős különbségek alakultak ki a válaszadók iskolai végzettsége alapján. Leginkább a különlegesség-átlagosság és az okosság- butaság dimenzióiban tértek el a válaszok. A felsőfokú végzettségűek számára elsősorban a különleges az ideális szereplő, míg a szakmunkások számára a legkevésbé az. Az okosság az általános iskolát és a felsőoktatást végzettek számára fontos, míg a szakmunkásképzőt és középiskolát végzett válaszadók számára az ideális szereplő kevésbé intelligens. A nézési gyakoriság alapján is a különlegességben mutathatók ki szignifikáns különbségek. A naponta valóságműsort nézők szerint kevésbé különleges az ideális szereplő. Látható, ám összességében mégsem szignifikáns eltérések alakultak ki a másik morális vonás, az önzetlenség esetében is, ami szintén ebbe az irányba mutat.

Bár ma már kevésbé izgatja a médiaszociológusokat a valóságshow jelenség, annyi azonban valószínűleg ma is igaz a régi következtetésekből, hogy a nézők nem csak saját értékeiket szeretnék viszontlátni az ideális szereplőben, de egyben szórakozni is szeretnének. Kérdés, hogy VV Attila képes-e középtávon úgy szórakoztatni a nézőket, mint tette azt Alekosz egy szériával korábban.

Az pedig egy másik kérdés, hogy 2011-ben érdekli-e a magyar tévénézőt annyira egy valóságshow győztese, mint ahogy 2002-ben érdekelte. Főleg, hogy a szereplőket immár sokkal jobban érdekli a visszafogott taktikázás, mint az őrült, nézőcsalogató érzelmi kitörések, veszekedések, egymásra találások és egyéb emberi játszmák.

Taktikázó embereket nézni pedig kevésbé érdekes, mint saját esendő önmagunkat.