Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A becslések szerint szokatlanul sok, közel négyezer fejlődési rendellenességgel, kisfejűséggel született csecsemő jött világra csak Brazíliában – bár nagy a valószínűsége annak, hogy a zikavírus rohamos terjedése áll a betegség hátterében, a WHO és más szakértők még mindig nem beszélnek egyértelmű összefüggésről. Ugyanakkor már folynak a vizsgálatok, és tudósok már elmondták, hogy milyen hosszú és minőségű élet vár a kisfejűséggel született csecsemőkre. Valószínűleg nem lesz hosszú az életük.
Ahogy korábban írtuk, a zikavírus nagy valószínűséggel súlyos születési rendellenességet, úgynevezett kisfejűséget, más néven mikrokefáliát okoz a magzatnak. A mikrokefália a ritka betegségek közé tartozik (korábban itt írtunk arról, hogy pontosan miért és honnan számít valami ritka betegségnek), és kórképe sem egységes. A mikrokefália kialakulásáért felelhet valamilyen méhen belüli ártalom, öröklött rendellenesség és génmutáció is.
A legtöbbször genetikai hátterű a mikrokefáliás fejlődési rendellenesség háttere. Ilyenkor az agy és az idegrendszer fejletlensége olyan súlyos is lehet, hogy a magzat már az anyaméhben meghal. Ha a kisfejűségben szenvedő baba világra is jön, az első vizsgálatok és tanulmányok szerint komoly agykárosodása lehet. A most világra jött babákat és az agyukról készült felvételeket szemlélve, a szakértők szerint a legtöbb kár a kisagyban és az agytörzsben keletkezett.
Az agytörzs létfontosságú jelentősége egyrészt abból következik, hogy fontos reflexközpontok találhatók benne, amelyek kisebb sérülései is életveszélyesek lehetnek. A fontosabb reflexek, melyek működéséért felel: a köhögési, a tüsszentési, a szájpadi, a garati, a szopási, a nyelési, a hányási, a nyálelválasztási és a szemhéjzárási reflexek. Sajátos agytörzsi reflex a rágóizmok saját reflexe. Mindezen túl az agytörzs hangolja össze a testtartás beállításáért felelős összetettebb reflexmechanizmusokat.
A kisagy akaratunktól függetlenül biztosítja az akaratlagos izmok egyenletes összehúzódását és összehangolja működéseiket, beleértve az ellentétes működésű izomcsoportokét is. A kisagy összeköttetései a központi idegrendszer egyéb részeivel, a testtartást és az akaratlagos mozgást szolgálják.
Ebből következően „előfordulhat, hogy a kisfejűséggel született babák majd nem ismerik fel szüleiket, nem érzékelik a fájdalmat, és megállás nélkül figyelni kell rájuk, mert képtelenek lesznek kifejezni az igényeiket, nem tudják majd kommunikálni például, ha szomjasak vagy éhesek” – állítja Geoff Woods klinikai genetikus, a Cambridge-i Egyetem professzora, aki tanulmányozta az utóbbi időben kisfejűséggel született brazil babák agyáról készült felvételeket.
Yanick Crow, a párizsi Imagine Intézet munkatársa is megvizsgált néhány brazil babát, és azt állítja, hogy a kisfejűséggel születettek intellektuális képességei sem lesznek túl magasak. A professzor félelmét fejezte ki, mert úgy látja, a mikrokefáliás csecsemők nem tudják majd használni a kezüket, nem tanulnak meg beszélni, nem tudják majd kifejezni az érzelmeiket, és értelmi képességeik is sérülnek.
A szakértők azt is hozzátették, hogy nem jósolnak hosszú életet a kisfejűséggel születetteknek. Mindebből az következik, hogy ezek a babák hajlamosak lehetnek a fulladásra vagy a görcsrohamokra. „Arra számítunk, hogy az élettartamuk várhatóan nagyon alacsony lesz” – tette hozzá Geoff Woods.
Azt egyelőre még mindig nem erősítette meg egyetlen szakértői stáb és vizsgálat sem, hogy egyértelmű összefüggés lenne a zikavírus fertőzést elkapó kismamák, és a kisfejűséggel világra jött újszülöttek fejlődési rendellenessége között. Margaret Chan, a WHO vezetője továbbra is feltételezhető összefüggésről beszél. Bár mindezt valószínűleg hamarosan meg fogja erősíteni egy jelenleg is zajló kutatásokról szóló, egyelőre még publikáció előtt álló tanulmány, amely arról az eredményről fog beszámolni, hogy öt mikrokefáliával született baba agyszöveteiből sikerült kimutatni a vírust, amely főként a fejlődő előagyat támadta meg.
