Plázs hvg.hu 2016. február. 02. 14:25

Megszólalt az OGYÉI is a tiszafateáról: Vigyázat, mérgező tea receptje terjed a neten!

A napokban egyre több internetes fórumon és a közösségi oldalon felbukkant a tiszafából, illetve annak gyümölcséből készült teafőzet receptje, annak ígéretével, hogy bárkit gyorsan, végleg megszabadít a télvíz idején kellemetlen köhögéstől. Ám a sokak által „ajánlott” főzet fogyasztása rendkívül veszélyes, esetlenként akár halálos kimenetelű mérgezést is okozhat – hívja föl figyelmet a kockázatokra az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.

A közönséges tiszafa vagy tiszafenyő (Taxus baccata) – a magköpeny kivételével – mérgező növény, felhasználása semmilyen formában, teaként sem javasolt, sőt, veszélyes. Hatóanyagai taxán típusú mérgező alkaloidok (taxin, taxakatin), diterpének, cianogén glikozidok (taxifillin), amelyek hőre kevéssé érzékenyek, így a teakészítést is túlélik.

Wikipedia / Didier Descouens

Fogyasztása esetén a mérgezéses tünetek – izgatottság, hányás, hasmenés – gyorsan kifejlődnek. Az idegrendszeri tünetek izomrángásokban, görcsökben, nehézlégzésben nyilvánulnak meg. Keringési és légzési zavarok is kialakulhatnak, melyek eszméletvesztéshez, és végül szívelégtelenséghez, súlyosabb esetben halálhoz vezethetnek – reagált az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet egy az interneten megjelent, a köhögés csillapítására ajánlott főzet receptjével kapcsolatban.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet arra figyelmeztet, hogy érdemes körültekintően eljárni az interneten keringő receptúrákkal kapcsolatosan. A laikusok által közreadott gyógyhatásúnak vélt szereket, főzeteket mindig fenntartással kell kezelni, illetve kérdéseinkkel forduljunk háziorvosukhoz, illetve érdeklődjünk gyógyszerészünknél.

A felmerülő kérdésekkel kapcsolatban az OGYÉI is szívesen áll a lakosság rendelkezésére, e-mail-címük: ogyei@ogyei.gov.hu.


Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.