Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nyugat-Szibériai nyelvrokonaink különleges településén a legjobb tanárok oktatnak, csillagászati összegért, földalatti folyosó köti össze az óvodát az uszodával, telepítettek egy egész Szibériára „rálátó” antennát, és jégsztráda-hálózat segíti az ott élőket a közlekedésben. Hanti-Manszkijban jártunk.
„Én hosszú évek óta élek Hanti-Manszijszkban” – mondja Szergej Vojasko operatőr helyi lakos, aki tisztes órabérért dolgozik nekem. „Itt tervezem a jövőmet, mert jobban keresek, mint Oroszország európai területén és településünk minden kényelemmel ellátott.”
Az olajban mérhetetlenül gazdag nyugat-szibériai terület fővárosában, Hanti-Manszijszkban vagyunk, amelyről azt beszélik, hogy a jövő városa. Az Irtis és az Ob találkozásánál épült település ugyanúgy hét dombra épült, mint Róma, vagy éppen Moszkva.
„Az ősidők óta itt élő hanti és manysi népek számára ezek a dombok Olümposzként szolgáltak. Időről időre itt gyűltek össze a vadász-halász és rénszarvastenyésztő őslakók, hogy áldozatot mutassanak be a mindent látó Numi-Torum legfelsőbb istennek, továbbá a panteon többi tagjának és ezzel a szertartással kiérdemeljék jóindulatukat. Egészséget kívántak szeretteiknek, jószágaiknak és persze önmaguknak vadászszerencsét” – mesélte első jugrai utam alkalmával Schmidt Éva magyar néprajzkutató, aki olyan mélyen megmerítkezett legközelebbi nyelvrokonaink szellemekkel és mítoszokkal teli kultúrájában, hogy lassan ő is hantivá vált.
A nyugat-szibériai terület, amelyet az oroszok Jugrának neveztek el, zord időjárásának dacára igen gazdag volt prémes állatokban, egyéb vadász- és halászzsákmányban, nem is szólva a rénszarvascsordák tengeréről. „Legendás gazdagságának híre már a középkorban eljutott az oroszok földjére, mígnem 1502-ben Jermak Tyimofejics atamán 840 kozákkal és egyéb hivatásos fegyveressel megindult Szibéria meghódítására és a hét dombra lépett. Nem sokkal később a mostani főváros helyén felépítették a Szamarov hanti törzsfőnökről elnevezett Szamarovo falut, ahol az utazók megszállhattak, lovakat cserélhettek. Miközben Moszkva fokozatosan meghódította Szibériát, Szamarovo jelentős kereskedelmi központtá nőtte ki magát” – mondja Erdélyi István történész professzor.
Később Szamarovo mellett a szovjetek Osztyako-Vogulszk néven munkatelepet építettek, amelyet később Hanti-Manszijszkra cseréltek. Az előbbi a tősgyökeres népek idegen elnevezéséből származott, míg az utóbbi, azok saját neve.
Élhető település
„Ma már szinte semmi sem emlékeztet az egykori fakitermelő telepre. A Hanti-Manysi Autonóm Körzet fővárosa lendületesen fejlődő korszerű város, hála az itt fellelt mérhetetlen olajkincsnek és abból befolyó mesés összegeknek. Ebben a városban elhatározták, hogy az ideiglenesen itt dolgozó bányászoknak nem munkásszállásszerű olajvárost építenek, hanem valami mást: élhető települést, amelyben az olajkorszak után is lesz jövőjük a hanti-manszijszkiaiaknak” – magyarázza Natalja Komarova kormányzó.
Az utazónak először az tűnik fel, hogy Jugra fővárosa a végtelen tajga kellős közepén áll, ráadásul nyáron ezer, meg ezer, tó és mocsár zárja el a külvilágtól. Télen azonban ezek a vizek a folyókkal együtt befagynak és rajtuk „zimnyikeket”, vagyis jégsztrádákat alakítanak ki, így egyszerűsödik Hanti-Manszijszk és a vidék kapcsolattartása.
Ellentétek városa
„Adminisztrációs központunkat a várostervezők úgy igyekeztek megálmodni, hogy minél több helyi népi motívumot, valamint a vidékre jellemző, jelképnek alkalmas tárgyakat, állatokat, használjanak fel. Ezek által varázsolták egyedivé az utcaképünket. Sok épületről köszön vissza az észak-amerikai indián tipire emlékeztető csum, az őslakosok sátrainak formája, lépten-nyomon láthatjuk ruháik geometrikus díszítőelemeit, vagy a legfontosabb állatuk, a rénszarvas életszerű, vagy szimbolikus képét” – mutat rá a város egyedi hangulatának gyökereire Natalja Komarova kormányzó.
Hanti-Manszijszk valóban az ellentétek városa, hiszen például az őskori sátrak vonalát követő épületek a legfejlettebb technológiákkal épültek, és a tudományos-fantasztikus filmek technikáját, vagy éppen az orosz képzőművészet legszínvonalasabb alkotásait rejtik magukban. Ilyen például a Nemzedékek Alapítvány Képzőművészeti Galéria.
A város egyik jelképe az adakozásból épült Megváltó Krisztus-székesegyház, amelynek magassága eléri az 59 métert, harangtornya pedig 62 méter fölé tör. A városközponthoz legközelebb álló dombról szinte uralja a várost és olyan szerencsés helyen áll, hogy majdnem mindenhonnan látszik. „Jó időben az Irtis folyó felől akár száz kilométerről is észreveszi a jó szemű utas – magyarázza Szergij atya.
A székesegyház olyan nagy, hogy egyszerre ezer hívő is imádkozhat benne. Isten házához egyházi gimnázium és vasárnapi iskola is tartozik. Hatalmas parkjában szobrok és szökőkutak gyönyörködtetik a látogatók szemét.
Itt jó lenni tanárnak
A „Napocska” óvodába 200 gyermek jár, de a városban még ma is jelentős a helyhiány, mert a gyermekszülési kedvet számtalan országos és helyi szociális juttatás ösztönzi, támogatja. A „Napocska” az egyik legkorszerűbb gyermekintézmény, ahol például az uszodába a földalatti folyósokon juthatnak el a gyermekek, amikor odakint mínusz negyven fok tombol.
Azokat a hanti-manszijszki, illetve vidéki gyermekeket, akik a világot jelentő deszkákról álmodoznak, vagy éppen kiállítások főszereplői szeretnének lenni, esetleg híres divattervezőkké, képzőművészekké akarnak válni, az Észak Tehetséges Gyermekei Művészeti Központ várja tárt karokkal. A magas szintű oktatáshoz itt minden feltétel adott, hiszen a bentlakásos oktatási központban színház-, kiállító- és balett terem ugyanúgy megtalálható, mint a legkorszerűbb zeneszerszámok, műszaki eszközök és persze az országos szinten is kiemelkedő szaktudással rendelkező oktatógárda, akiket csillagászati tiszteletdíjakkal csábítottak „Szibéria kapujába”.
Hanti-Manszijszk megkapta az egyetemi város kitüntető címet is. A mindössze tizennégy éves Jugriai Állami Egyetem már tagja az országos Egyetemi és Tudományos intézmények hálójának. Jelenleg több mint hatszáz hanti és manysi hallgatót képeznek itt. Megjegyzendő, hogy csak 19 ezer hanti és 10 ezer manysi él a körzetben, akiknek a többsége sajnos már nem beszéli anyanyelvét, sőt, gyermekeink a nemzetiségi iskolákban idegen nyelvként tanulják azt.
„Napjainkban kitűnően fejlődnek a nemzetközi kapcsolataink, az első ország, amellyel hallgatókat cseréltünk, éppen az önök hazája volt. Szoros tudományos kapcsolatokat tartunk fenn a magyar kollégákkal, akik évente rendszeresen járnak hozzánk. Hallgatóink anyanyelvi oktatónktól százhetvenen tanulják a magyar nyelvet” – mondja Gyina Geraszimova igazgató.
Finnugor hagyományok
„Hanti-Manszijszk harmadik dombján áll a szabadtéri néprajzi múzeum, amelyet Torum Maa-nak neveznek, ez magyarul annyit tesz, hogy Szentföld. Ez a hely a városlakók kedvenc pihenőhelye, ahol rendszeresen rendezünk látványos finnugor ünnepeket és egyéb fesztiválokat. Az egyik a legörömtelibb és leglátványosabb a Varjú Nap, amikor a nép a tavaszt köszönti. Errefelé úgy tartják, hogy a varjú az élet hírvivője és a nőket, valamint a gyermekeket oltalmazó madár” – mutatja be az intézményüket Valentyina Kocsegitova igazgató.
Itt tartották 2008-ban az V. Finnugor Világtalálkozót is, amelyen részt vett Sólyom László magyar, Dmitrij Medvegyev orosz, Toomas Hendrik Ilves észt, valamint Tarja Halonen finn köztársasági elnök.
Hanti-Manszijszkból jelentkezik az őshonos népek anyanyelvén a Jugra Rádió és Jugra TV nemzetiségi műsora, valamint újságokat is kiadnak itt számukra. Az egyik a Hanti Jaszan (Hanti Szó) hanti hetilap és a Luima Szeriposz (Északi Pirkadat) manysi kiadvány. Mindkettőhöz ingyen juthat hozzá az „előfizető”, csupán fel kell keresnie a legközelebbi település postahivatalát.
A helyi televíziónak van manysi nyelvű híradója is.
Sportváros
A városban álló, koncerttermeket és színházat magába foglaló hatalmas Jugra Classic bármelyik, magát tisztelő, turnézó művészeti kollektíva álma. A kulturális palota számtalan műszaki és egyéb újítással büszkélkedhet. Az orgonatermének a nézőtere és színpada is pillanatok alatt átalakítható egy különleges komputer segítségével működtetett berendezés segítségével. Orgonájának a billentyűi pedig mamutcsontból készültek. Volt szerencsém hallani a muzsikáját – mennyei élmény volt.
Hanti-Manszijszkot sokan, mint sportvárost ismerik, elsősorban a nemzetközi biatlon versenyek, vagyis a sílövészet köthető ide. A település valóságos sportparadicsom, a 95 ezres városban 154 sportlétesítmény van, amelyekbe egyszerre 45 ezer ember fér be.
A városban szállodák, bevásárlóközpontok, uszodák, diszkók, bowling pályák, body building klubok és egyéb kikapcsolódásra csábító intézmények várják a vendégeiket, mégpedig európai színvonalú kiszolgálással. Ez minden egyes alkalommal meglep, hiszen a tajga mélyén vagyunk, sok száz kilométerre a civilizációtól, ahol sokszor kilenc hónapig tombol a szibériai tél.
A sztyeppei mamut
A vidék élő történelmét a Természet és Ember Múzeuma gyűjti szorgosan, restaurálja gondosan és mutatja be a szokásosnál érdekesebb formában. A múzeum egyik büszkesége a sztyeppei mamut (Mammuthus trogontherii) teljes csontváza, amely a közismert gyapjas mamut őse volt. Oroszországban mindössze három ilyen lelet került elő.
A város tudományos gyöngyszeme a Szamarovszkij kiugrónak nevezett domb, amely egy rendkívül ritka, sok-sok rétegből álló geológiai „torta”. Olyan eróziós magaslat, amelyről számos tudós úgy tartja, hogy itt volt az ősi eljegesedés határa. A páratlan és világhírű tájat az Archeopark kelti éltre, amelyben egész sor szoborból áll – mamutok, bölények, barlangi medvék, más kihalt állatok és persze ősemberek alakjai szemléltetik a letűnt korokat – mutatja Jurij Reutov igazgató.
A jövő alapja
„A kommunikáción, a kapcsolattartáson múlik minden, ezért a telefonhálózattal kezdtük a fejlesztést, amit a kikötő, majd a repülőtér nagyarányú korszerűsítése követett. Ismeretes, hogy az áruszállítás zöme a folyókon zajlik, de folyóinkat hat hónapig jégpáncél takarja, emiatt csupán az év másik felében hajózhatóak. Az eddig egyetlen közutunkkal ellentétes irányba is kiépítettünk egy főutat, amelyhez 1316 méter hosszú híddal kellett áthidalnunk a széles Irtis folyót. Az emberek mozgása egyet jelent az áruk mozgásával, vagyis a pénz mozgásával, amelyek meghatározzák a jövőnk lehetőségeit” – fogalmazott Alekszandr Filipenko egykori kormányzó, aki tizenkilenc évig vezette a körzetet.
Jugria gazdasági ereje sokban függ a világviszonylatban is jelentős gáz-, illetve olajtartalékaitól. Mindazonáltal a tervezett ésszerű kiaknázásához megfelelő helyi kutatóközpontra van szükség. Ezért hozták létre tizenhárom esztendeje a Jugoria Információs Technológiák Tudományos Kutatóintézetét.
„Intézményünk több irányú kutatást végez, amelyek közül a kozmikus-információs és geoinformációs technológiák kutatása és fejlesztése a legfontosabb” – avat be a tudományos munka rejtelmeibe a korábbi igazgató. „Épületünk tetején kilenc méter átmérőjű antennát szereltünk fel. Ez a legnagyobb ilyen berendezés az Urálon túl. Ez az antenna lehetővé teszi, hogy műholdas támogatással ne csak a mi területünket, de jóval azon túli térségeket is megfigyeljünk. Oroszország 75%-át „látjuk”, gyakorlatilag az Északi-pólustól Kínáig. Munkánk során szuperkomputeres technológiákat, matematikai modelleket és egyedi méréstechnológiai megoldásokat használunk fel. Létrehoztunk két olyan technológiát, amelyeknek nincs párja a világban. Valójában az a célunk, hogy minél pontosabban tárjuk fel a föld mélyén megbúvó gáz- és olajkészleteinket. Annyit már most mondhatok, hogy az egyre intenzívebb kitermeléssel számolva is, készleteink akár száz évre is elegendőek lesznek” – árulta el Gennagyij Jerohin.
Mi lesz az olaj után?
Bár az olajkorszaknak még sokáig nem lesz vége, ráadásul az olaj nem csupán energiahordozó, hanem a vegyi ipar alapanyaga is, de fejlesztéseikkor a jugorcsányok már az „olaj utáni korszakra” gondolnak, terveikben 2030-ig tekintenek.
„Városunk a körzet logisztikai központjaként működik, igaz, még sok tennivalónk van a szociális ellátás terén, például az egészségügy, vagy az oktatás terén. Gyors ütemben fejlődik Hanti-Manszijszk, mint turisztikai központ. Leginkább az úgynevezett eseményturizmus, illetve a sportolási lehetőségek vonzzák az érdeklődőket, például az extrém sportok. Fontos kiemelni a vadászatot, horgászatot, amelyekhez egyéb szolgáltatások járulnak, például a lovaglás. A turistákat harminc szálloda várja, összesen több mint 2200 hellyel” – sorolja a lehetőségeket Vaszilij Filipenko polgármester.
Azt is hozzáteszi, hogy nagy lehetőségük mutatkozik a vadon élő növények, például a gombák, bogyók, mogyoró begyűjtésében és feldolgozásában. Jelentős bevételt jelent továbbá az erdőkitermelés, fafeldolgozás, illetve a haltermelés és feldolgozás is.
