Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyre több illegálisan tartott, emberre is veszélyes állatot engednek szabadon gondatlan gazdáik, de semmiképp se próbáljunk meg magunk cselekedni, ha összefutunk egy skorpióval vagy aligátorteknőssel. Inkább hívjunk szakértőt. Both Zoltán vadállatbefogó tanácsai és tapasztalatai a témában.
„A legfontosabb, hogy senki ne próbálja meg önmaga befogni az állatot és ne álljuk el annak menekülési útvonalát, mert csak akkor támadnak, ha sarokba szorítva érzik magukat” – ezt javasolja Both Zoltán vadállatbefogó, aki ugyan a vasárnapi keselyűteknős-akcióban (amiről hétfőn kiderült, hogy nem is keselyű-, hanem aligátorteknős volt) nem volt érintett, de az elmúlt egy évben két aligátorteknős befogásában segédkezett.
A szakértő szerint az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a veszélyes állatok tartása engedélyhez kötött, az illegálisan tartott egyedek tulajdonosai pedig nem merik leadni a megunt állatokat, mert félnek az ezzel járó, komoly pénzbüntetéstől. „Az elmúlt 14 évben befogott állatok körülbelül 1 százalékának találtuk meg a gazdáját, mivel az engedély nélküli magángyűjtők természetesen nem chipeltetik be az állatokat” – mondja Both, aki azt tanácsolja, hogy ha ilyen állattal találkozunk, hívjuk a 112-t, akik vagy hozzá, vagy egy másik szakértőhöz irányítanak majd.
Both Zoltán 2000 óta dolgozik a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Mentésszervezési Főosztályánál, 24 órás elérhetőséggel, és az évek során rengeteg esethez hívták ki, a legtöbb esetben teljesen ártalmatlan állatok feltűnésekor. Egyszer megmarta egy egyiptomi kobra, ekkor újra is kellett éleszteni, de ez sem vette el a kedvét a folyamatos Guinness-rekord kísérletektől – egyszer 2 óra 51 percen keresztül volt mérges skorpiókkal összezárva egy üvegkoporsóban, ebben ő a világrekorder.
A vadállatbefogó személyes tapasztalatai alapján válogattuk össze azt az öt állatot, amivel jobb, ha nem húzunk ujjat, hanem inkább szakértőt hívunk hozzá.
| A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője az alábbi pontosítást kérte cikkünk megjelenés után: |
"Both Zoltán nem tagja sem a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetnek, sem pedig a katasztrófavédelemmel szorosan együttműködő önkéntes mentőszervezeteknek, és korábban sem volt az. A katasztrófavédelem tehát nem áll semmilyen kapcsolatban Both Zoltánnal, és más állatbefogót sem foglalkoztat. Ha a 105-ös segélyhívó számon a katasztrófavédelem műveletirányítási központjába veszélyes állatokkal kapcsolatos bejelentés érkezik, a hívást fogadó ügyeletes intézkedik a megfelelő állatbefogó kiértesítéséről. Valamennyi katasztrófavédelmi igazgatóság rendelkezik az ezekben az esetekben intézkedő szakemberek elérhetőségeivel." |
Aligátorteknős
Akár 40 centiméter és 20 kiló fölé is emelkedhet egy aligátorteknős páncélhossza és súlya, agresszív természete miatt pedig összeférhetetlen bármilyen másik állattal, a párzási időszaktól eltekintve még saját fajtársaival is. Fogak helyett éles, horgas szarukávákkal aprítja fel zsákmányát, ezek még akár egy felnőtt ember ujjait is képesek összeroppantani.
Hol és mikor: 2013. szeptember, Biatorbágy és 2014. április, Pest megye
Tigrispiton
A világ egyik legnagyobb kígyófaja, amelynek három alfajából kettő már szökött meg Magyarországon, mindkét esetben valószínűleg illegálisan tartott állatról volt szó. 2005-ben egy négyméteres indiai tigrispiton tetemét találták meg Tatán, ahol a kígyó szabadon engedése után nagyjából 3-4 óra alatt halálra fagyott. Both Zoltán két évvel később Budapesten, a XIX. kerületben egy három és fé lméteres szalagos tigrispitont fogott be, amit egy templom előtt találtak, a kiérkező rendőrség pedig őt értesítette. A tigrispiton leginkább Dél-Ázsiában fordul elő, hossza akár a 7 métert is elérheti, szokatlanul nagy mérete miatt pedig majmokkal, disznókkal és szarvasokkal is táplálkozik, de az emberre is veszélyes.
Hol és mikor: 2005. november, Tata és 2007. július, Budapest
Skorpió
A Föld majd’ 1500 skorpiófajának 20-30 százaléka lehet életveszélyes az ember számára. A potrohuk végén található méregtüskéjükkel szúrnak, és általában a mezítláb járkáló emberekre támadnak, de egyes fajok erős idegmérge képes az emberi szívet is megbénítani.
Hol és mikor: 2012. január, Szeged
Madárpók
Bár a madárpók mérge egy egészséges felnőtt emberre vesztélytelen, legyengült immunrendszer és allergiás érzékenység mellett már kockázatosabb lehet egy madárpók marása, amely akár idegrendszeri bénulást is okozhat. 2008 novemberében egy ferencvárosi játszótéren találtak tenyérnyi nagyságú madárpókot, amelynek a helyszínre hívott Both Zoltán szerint 1 centiméteres méregfoga volt. Az állatot a hajnali órákban találta meg egy szórakozóhelyről hazafelé tartó csapat, ha csak napközben bukkantak volna rá, akkor – Both állítása szerint – életveszélybe is kerülhettek volna az ott játszó gyerekek.
Hol és mikor: 2008. november, Budapest
Homoki vipera
Ugyan Magyarországon nem honos, de Szlovákián és Ukrajnán kívül minden szomszédunknál elterjedt faj, amelynek lényegesen erősebb a mérge, mint a hazánkban élő, keresztes és rákosi viperának. 2001-ben, Érden egy autóban találtak homoki viperát, valószínűleg emberölési kísérlet miatt. A talált példány 80 centis, méregfoga pedig 9 és fél milliméteres volt, ami Both szerint már alkalmas egy emberi élet kioltására is.
Hol és mikor: 2001. március, Érd
