Plázs hvg.hu 2013. november. 18. 18:10

A piros autós a legveszélyesebb, az ezüst a legnyugodtabb?

Az öltözködésünkben is sokat jelent, hogy milyen színt húzunk, de mit árul el az autónk színe a személyiségünkről?

Ha az idei kötelező biztosítási kampányban már nem jár olyan nagy büntető pont, ha piros az autónk, jó pár évvel ezelőtt még komolyan figyelték a társaságok a gépkocsi színét. Kétségtelen tény ugyanis, hogy a színek meghatározó szerepet játszanak a közlekedésben éppúgy, mint az élet más területein. A színek meghatározzák a hangulatot, a viselkedésünket, a személyiségünket, és ehhez jön még hozzá az olyan külső tényezők, mint az időjárás vagy a napszak. Emiatt lényeges elem, hogy az autóvásárló, ne csak a személyiségének megfelelő színt válasszon, hanem vegye figyelembe a fenntarthatóságot vagy éppen a közlekedésbiztonságot is.

Sokan gondolják úgy, hogy a piros kocsit vásárlók veszélyesebben vezetnek, holott a statisztikák szerint a fekete autósok csinálják a legtöbb balesetet.

2012-ben a világ autóvásárlói közül a legtöbben a fehéret választották (22%), utána jött az ezüstszürke (20%), a sötét erőket jelző fekete szín a harmadik helyen következet. Sőt egy 2011-es európai felmérésben a fekete szerepelt legelöl, utána jött a fehér, és az ezüstszín, a piros pedig csak 6. legkedveltebb autószín volt.

Mit árul el rólunk az autónk színe?

A piros rózsa a szenvedélyt és a szerelmet szimbolizálja, ha valaki pedig spirituális beállítottságú, annak érdemes tudnia, hogy az emberi energiamezőket meghatározó csakrák közül a piros színnel a legalsó, gerincoszlop végénél található gyökércsakrát szimbolizálják, amely a biológiai rendszerünk, az erőnk, a vitalitásunk hajtóereje. Ahogy Victoria Finlay, a Színek, utazás a festékesdobozban című könyvében fogalmazott, "számos kultúrában a vörös egyaránt jelenti a halált és az életet – lehet-e szebb és rettenetesebb paradoxon? Modern képzettársításos nyelvünkben a vörös a harag, a tűz, a szív viharos érzelmei, a hadak istene, az erő” – írja

Mazda

A pszichológia mellett azonban egy egyszerű és nagyon is földhözragadt érv miatt választják inkább a visszafogottabb árnyalatokat a vásárlók: az ezüst, fehér és fekete autókat később könnyebb eladni. Az extrább, valamilyen hangulatot, ízlést és stílust tükröző fényezés bár közelebb állhat a tulajdonos személyiségéhez, autója esetleg szerethetőbb lesz számára, ugyanolyan beállítottságú vevőt nem talál olyan egyszerűen.

Ám van ellenpélda is: a Ferrarit például pirosban keresik leginkább, és akár 4000 dolláros árkülönbség lehet a fekete és a piros verda között. A luxusmárkához ugyanis  az emberek eleve az extrémitást kötik, és nem csak simán egy autót vesznek, hanem az egész Ferrari-imázst, amihez a versenyzés ugyanúgy hozzátartozik, mint egyéb macsó stílusjegyek.

Kérdés, hogy az állatias ösztönök nyilvánulnak meg a piros autót vezetőkben. A pszichológusok szerint inkább a hangulati tényező a döntő, nem feltétlenül a figyelemfelkeltés: inkább magukért csinálják. A szín egy címke, amivel az energiamező elektromágneses spektrumának látható darabját felcímkézzük. A színnek van hullámhossza, azaz frekvenciája, az energia egyik formája, ahogy a hő vagy a hang, így a különböző színek, különböző hangulatot árasztanak, és kifejezői lehetnek a fizikai hogylétünknek.  

A piros tehát nem ment ki a divatból, olyanannyira, hogy számos autógyártó cég újragondolta ezt a színt. A Mazda például 6-os modellénél például háromszor viszik fel a festékréteget.

A "krémszínű autós" nyugodt?

Ez alapján érthető, ha a fekete autókkal történik a legtöbb halálos baleset, amit egy 2009 brit kutatásból derül ki, és megállapította, hogy kétszeres annak a valószínűsége, hogy egy fekete autós karambolozik, mint egy lágyabb, vagy krémszínű autó vezetője.

Egy másik kutatásból pedig azt hozták ki, hogy a nyugodt, kiegyensúlyozott sofőrök általában ezüstszínű autóban ülnek.

Ugyanitt azonban azt is megállapítják, hogy a fehér fényezés egyszerű életvitelt jelent, egészen másról tesznek tanúbizonyságot a fehér Audisok, feltűnő dísztárcsákkal. Az pedig, hogy a rózsaszín a sofőr nőies lágyságról árulkodik a volán mögött, csupán a nyugati kultúrában állja meg a helyét. Japánban ugyanis a rózsaszín erősen maszkulin színnek számít, mivel a cseresznyevirág az ősi harcosok kabalája volt. 

Az ihletet adó piros

Nem csak az autómárka sajátította ki magának a piros színt: a Coca-cola is csak akkor mond le a piros hacukájáról, ha egy-egy neves dizájner, mint Karl Lagerfeld öltözteti újra egy limited edition szériában. Az amerikai italmárka az 1920-as évektől használta pirosat, először csak a cikornyás betűit festették be, majd 1969-től a híres négyzetkeretben jelent meg a felirat, amit a kétezres években variáltak piros „gombszerű” karikával, de még ha el is térnek a diétás illetve a zéró kalóriás fehér illetve fekete köntösei, a pirosból nem engednek: legalább a tipográfia vörös. 

A Puma sportszergyártó sem hagyta a véletlenre az imázsépítést, a dinamizmust jelentő piros színnel emelte ki a leggyorsabb, amúgy fekete állat sziluettjét és a minimál tipográfiát. Az 1970-ben Richard Branson által alapított Virgin lemezbolt pedig hiába talált ki egy nevet, mely a szüzességükre utalt – méghozzá az üzleti életben -, ezt nem a hozzá passzoló fehérrel párosította a logójuk kreátora. A piros színre festett „szűzzel” Roger Dean brit művész a vállalat alapítójának bátorságát, önbizalmát és sikeréhségét szerette volna kifejezni még 1979-ben.  Azóta 200 alvállalat tartozik a csoporthoz, saját repülőtársaságot is jegyez, és 2012-ben 24 milliárd dollár bevétele volt.