Mankók a leszokáshoz: háttérbe szorult a tapasz és rágó
Nem változott a dohányosok leszokási hajlandósága az elmúlt két évben - derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb, közel 700 dohányos felnőtt megkérdezésével végzett kutatásból, amelyet a piackutató cég a Nemdohányzók Világnapja alkalmából készített. A leszokást segítő eszközök listáját idén az elektromos cigi vezeti, ezt követi csak a nikotinos rágógumi és a tapasz. Sokan már okostelefont is használnak erre a célra.
A megkérdezett cigarettázók döntő többsége (94 százalékuk) napi gyakorisággal átlagosan 14 szál cigarettát szív és ez a szám ugyanannyi, mint 2011-ben - közölte a felmérést készítő Szinapszis.
Bár a napi átlagos mennyiség nem mutat változást, életkor alapján némi átrendeződés figyelhető meg: korábban ugyanis a 18-35 évesek körében naponta átlagosan 13 szál cigaretta fogyott, most 10 szál - ezzel szemben az idősebbek körében napi átlag 14-15 szálról 17-18 szálra nőtt ez a szám. A kutatásban résztvevők átlagosan 22 éve dohányoznak.
A káros szenvedéllyel élők 73 százalékának volt már olyan időszaka, hogy saját elhatározásból időlegesen leszokott, többségük (46 százalékuk) többször, de sikertelenül próbálkozott. A gyakoribb próbálkozás főként a középkorú, 36-55 év közötti korosztályra jellemző (52 százalék), míg jövedelem alapján inkább az alacsonyabb szociális helyzetben élők körében figyelhető meg nagyobb aktivitás.
Különösen sajnálatos eredmény, hogy a leszokás gyakorisága tekintetében nincs különbség az alapján, hogy a dohányos krónikus beteg vagy panaszmentes - tették hozzá. A leszokást motiváló tényezők sorát – a 2011-es év kutatási eredményeihez hasonlóan – továbbra is az anyagi okok és az egészségügyi következményektől való félelem vezeti.
A pénzügyi okok a legfiatalabbak és alacsonyabb jövedelműek körében ösztönzőek, az egészségügyi szövődményektől való félelem a 36-55 év közöttiekre jellemzőbb, az esztétikai problémáktól inkább a nők tartanak és a család, barátok leszokást támogató szerepe a településméret csökkenésével szignifikánsan nő, a községekben a legerősebb.
Érdekesség, hogy a gyerekvállalás, mint leszokást támogató tényező, a dohányos, 18-35 éves nők 70 százalékát befolyásolja maximális mértékben, míg a férfiak mindössze 51 százalékáról mondható el ugyanez.
Bár azt gondolnánk, hogy egy már meglévő betegség visszatartó erő lehet a további szövődményektől való félelem fokának mértékében, a kutatás eredményei nem ezt erősítik meg: az egészségügyi problémáktól való félelem leszokást támogató hatása vagy a krónikus betegek leszokási hajlandóság nem erősebb a panaszosok körében.
A motiváló tényezők súlya szignifikánsan nem változott 2011-hez képest, ellenben jó hír hogy valamelyest többen félnek a dohányzás káros következményeitől: két éve átlagosan a cigarettázók egynegyede nem tartott a szervezettre gyakorolt káros hatásoktól, ez az arány most 19 százalék körül alakul. Ugyancsak előremutató lehet a leszokási hajlandóság átlagos értékében mérhető, csekély mértékű változás, amely egy tízes skálán mérve 2013-ban 5,7-es átlagot mutat, két éve pedig 5,5 volt.
A kutatásban részt vevő, leszokással már próbálkozó dohányosok közül többen is úgy vélik, hogy a cigaretta végleges elhagyását meghiúsító tényezők között döntő módon játszott szerepet a dohányzással járó napi rutin (60 százalék) és a megfelelő akaraterő (52 százalék) hiánya, de a leszokásért küzdők egyötöde megfelelően hatékony eszközt, módszert nem talált, illetve némileg ezzel összefüggésben említette, hogy bizalmatlan volt ezekkel szemben.
Fontos azonban megemlíteni, hogy sokak esetében a támogató, biztató szociális környezet hiánya vezetett sikertelenséghez, és nem a kínált megoldások magas ára vagy elérhetetlensége vezetett kudarchoz.
A leszokáshoz kipróbált megoldások tárháza egyébként nagyon széles. Az e területen tapasztalattal rendelkező dohányosok döntő többsége puszta akaraterővel igyekezett a cigarettát letenni: 61 százalékuk a „máról holnapra” történő lemondással, 38 százalékuk a fokozatos elhagyással próbálkozott.
A támogató eszközök, módszerek listáját idén az elektromos cigi vezeti (22 százalék), amelyet a nikotinos rágógumi és tapasz (18-18 százalék) követ. Ez utóbbiak alkalmazása a 35-55 év közöttiek körében szignifikánsan jellemzőbb, míg az akupunktúra, biorezonancia vagy a vényköteles készítmények az idősebbek körében népszerűbbek.
Egy érdekes, leszokást támogató megoldást jelenthet az okostelefonon vagy elektronikusan elérhető mobil alkalmazás is. Bár azt hinnénk, hogy egy ilyen innováció inkább a fiatalok eszköze lehet, a kutatás eredményei alapján főként a 35-55 év közöttiek érzik támogatónak (33 százalékuk) ezt a megoldást, illetve még az ennél idősebbek közül is sokan (25 százalék) hasonlóan gondolkoznak.
Az okostelefonos leszokás-támogatáshoz hazánkban jelenleg a „Kell a dohány” nevű mobil alkalmazás érhető el ingyenesen, magyar nyelven. A 2013 januárjában bevezetett applikációt eddig már több mint 5700-an töltötték le, és a csatlakozók által el nem szívott cigaretták száma közel 13 millió.
Érdemes megemlíteni, hogy az alkalmazás külön funkcióban fókuszál a leszokni vágyók közösségi alapú támogatására, amely – a fenti kutatási eredmények ismeretében – mindenképpen hiánypótló megoldásnak számít a ma elérhető, leszokást támogató módszerek között.