Szakorvosok szerint ez a jelenség elsősorban az elhúzódó gazdasági válságnak, a növekvő adóterheknek, de a politikai élet viharos vitáinak a következménye is, mert az emberekben mindez növeli a kilátástalanság érzését. 

"Ilyen helyzetben az emberek egy része elveszti a hitét és a reményét" - magyarázta Vladimír Kebza, az állami egészségügyi hivatal (SZÚ) szakértője a szellemi egészség napja alkalmával megtartott sajtótájékoztatón.

"A dolgok között összefüggés van. Az emberek kételkednek abban, hogy a társadalmi fejlődés jobb irányt vesz. Ez nem teljes kilátástalanság, csak a jövőbe vetett hit elvesztése bizonyos embereknél" - emelte ki a szakértő. Szerinte az emberek mindig képesek elfogadni a kormányzat megszorító intézkedéseit is, ha érzik, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak. "Manapság ez az érzés nemigen van jelen a társadalomban" - tette hozzá Kebza.

Szerinte az egészségügyi hivatal elemzését múltbeli tapasztalatok is alátámasztják. Csehországban a legtöbb öngyilkosságot, 4007-et, 1934-ben jegyezték fel, amikor a nemzetközi gazdasági válság a cseheket is nagyon megszorongatta. 

Más módon ugyan, de az 1968-as reformok letörése és a szovjet bevonulás utáni időszak is rendkívül megviselte a cseh társadalmat.  Ennek tudható be, hogy 1970-ben 2824 személy követett el öngyilkosságot Csehországban.

A statisztikák a legkevesebb öngyilkosságot 2007-ben mutatták ki, azóta ez a szám folyamatosan emelkedik. Az öngyilkosságok négyötödét férfiak, egyötödét nők követik el Csehországban. A legtöbb öngyilkosság a téli időszak végén, a tavasz kezdetén történik.