2012. szeptember. 12. 15:43 MTI Utolsó frissítés: 2012. szeptember. 12. 15:40 Plázs

Teszttel megállapítható az autizmus csecsemőknél

Az autizmus előrejelzésére szolgáló tesztet dolgoztak ki ausztrál kutatók, a már csecsemőkorban alkalmazható vizsgálat lehetővé teszi az állapot korai diagnózisát és a minél előbbi beavatkozást.

A Molecular Psychiatry című szakfolyóiratban közzétett tanulmányban 3 ezer autizmussal élő páciensre vonatkozó, az Egyesült Államokból származó adatot használtak fel a Melbourne-i Egyetem munkatársai. Az autizmus spektrum jellegű zavar, átlagosan körülbelül minden 150. gyereket érinti, tünetei a társasági kapcsolatok enyhe zavarától a súlyos kommunikációs problémákig vezetnek.

Stan Skafidas kutatásvezető és csoportja 146 génben 237 genetikai markert azonosított, amelyek kapcsolatba hozhatók az állapot megjelenésével. Ezek a markerek vagy hozzájárulnak az autizmus felbukkanásához, vagy védik az érintett személyt attól, hogy kifejlődjön a zavar. A kutatók úgy vélik, hogy a markerek együttes mérésével megítélhető, hogy mekkora a kockázata az autizmus kialakulásának.

A genetikai teszt kockázati markerei emelik a pontszámot, míg a védő hatású markerek jelenléte csökkenti azt. Minél nagyobb összpontszám adódik valakinél, annál nagyobb a kockázata az autizmus megjelenésének.

"A teszt az állapot korai detektálására szolgálhat csecsemőknél és kisgyerekeknél, és segíti a korai beavatkozást azoknál, akiket diagnosztizál" - írta Skadifas a közleményében. Az eddigi vizsgálatokban európai emberek leszármazottainál próbálták ki a tesztet, amely ebben az etnikai csoportban több mint 70 százalékos pontosságúnak bizonyult. A kutatók a továbbiakban más népcsoportoknál is tanulmányozzák a teszt hatékonyságát.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.