Az év elején állami tulajdonba került 59 egészségügyi intézmény megközelítőleg 24 milliárd forintot jelölt meg idén szükséges felújítási és beruházási forrásként a lap keddi száma szerint. A fenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szerint megalapozott ez az igény. Az állami költségvetésben azonban semmilyen pluszforrás nem áll rendelkezésre, az intézményeknek saját forrásaikból, uniós támogatásokból, valamint a tb-támogatásból kell a pénzt előteremteniük - közölte a GYEMSZI a lappal.

Saját bevétel lehet egy kórház számára a külföldi, illetve az esetleges VIP-betegek ellátása, valamely helyiség bérbeadása. A Magyar Kórházszövetség számításai szerint az ilyen bevételek nem érik el az intézmények összbevételeinek 5 százalékát. Az uniós forrásokat általában nagyobb beruházásokra hirdetik meg, állagmegóvásra jellemzően nem ad pénzt az EU.

Az egészségbiztosítótól kapott finanszírozásból a béreken túl a napi működéshez szükséges kifizetéseket lehet csak teljesíteni; ha azt mind kifizetnék, a fennmaradó összeget már lehetne felújítási-felhalmozási forrásként kezelni, ám ma egyetlen kórház sincs, amely minden kötelezettségét percre pontosan teljesítené, és még pénze is maradna - mutat rá a lap.

Túry Gergely

A halaszthatatlan munkálatok között olyan kötelezettségek - például a töredezett padló cseréje, a hámló vakolat miatti festés - is szerepelnek, amelyeket valamely hatóság írt elő. Ezeket akkor is teljesíteni kell, ha nincs pénz, ugyanis ha elmulasztják, akár meg is bírságolhatják a kórházat - mondta a lapnak Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke.