Minden kismama alkotmányos joga eldönteni, hol szeretné megszülni gyermekét, persze, ha ezzel nem veszélyezteti sem a baba, sem a saját életét. Mindez húsz év várakozás után lett valóság, március 19-én ugyanis világra jött az első olyan, kórházon kívül született baba, akinek már engedéllyel rendelkező bábák segítettek megszületni. Az otthonszülést szabályozó törvény elfogadása után egy évvel, március 12-én kapta kézhez működési engedélyét ugyanis A Te Szülésed Intézeten Kívüli Ellátást Nyújtó Kft., amelynek birtokában legálisan közreműködhetnek intézményen kívüli szülésnél Vincze Felícia és Lukács Judit bábák.

"A 3,5 kilogrammos baba és az édesanya is jól van" – mondta el Vincze Felícia bába azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyet az esemény bejelentésére szerveztek. "Mi már annak is örülünk – folytatta –, hogy nem fogunk bulvárlapok címlapjára kerülni azért, mert levezettünk egy kórházan kívüli szülést" – fogalmazott a bába. De az édesanyának is hatalmas megkönnyebbülés, ha felvállalhatja, és nem kell attól tartani, hogy a szomszéd feljelenti őket.

Túry Gergely

Sokat elárul a korábbi évek gyakorlatáról az a tavaly ősszel elkészült átfogó kutatás, amelyből kiderül, hogyan lehetett kórházon kívül világra hozni egy gyermeket az elmúlt két évtizeben. (Az otthonszülés Magyarországon az európai országokhoz hasonlóan sosem volt tiltva, ugyanakkor azoktól eltérően tavaly áprilisig szabályozva sem. Ennek ellenére, becslések szerint, évi 100-300 nő döntött úgy, hogy kórházi segítség nélkül hozza világra gyermekét.) A megkérdezettek közül többen is arról számoltak be, hogy amikor kiderült, az otthonszülést választják, az orvosok egy része elutasította a további terhesgondozást, és minden hatodik gyermekorvos megtagadta az újszülött vizsgálatát. Mindezt tetézte, hogy ki voltak téve a hatóságok zaklatásának. A szabályozás hiányában az otthon szülést titkolózás övezte.

A jelen lévő szakemberek elmondták, biztosak abban, hogy ezután többen fogják választani az otthon melegét, és azok is így dönthetnek, aki eddig félelemből ragaszkodtak a kórházi szülőágyhoz. Ugyanakkor persze tisztában vannak azzal, hogy ez a vágy csak egy szűk rétegben fogalmazódik meg, de lényeges, hogy mostantól bátran merik vállalni döntésüket.

Akik ugyanis ezt választják, hangzott el, azoknak fontos a háborítatlan vajúdás, a lehető legenyhébb beavatkozás, illetve az, hogy a szülés a maga természetes rtimusában folyjon le. A bábák pedig állítják, így valóban kevesebb a kockázat és gyorsabb a kismama regenerálódása. (Arról korábban a HVG is írt, hogy egyes kórházi szülészeteken a 40 százalékot is meghaladja a császármetszések és a 70 százalékot a gátmetszések aránya.) Persze a felkészülés is fontos, "mire elérkezik a szülés, sok esetben már baráti viszonyban vagyunk a kismamával", az efféle bizalom pedig jól jön a szülés levezetésénél – magyarázza Vincze Felícia. A szabályok szerint, ha a kismama úgy dönt, hogy nem kórházban szeretne szülni, akkor a 36. hétig meg kell választania, hogy milyen egészségügyi szolgáltatónál, illetve kivel fogja a szülést lebonyolítani. Minden olyan eszközzel fel vannak szerelve, amellyel egy átlagos szülőszoba - mondja Vincze Felícia, hozzátéve, hogy a bába nem csak végigkíséri a terhességet, a szülés után is kapcsolatban marad a családdal.

"Ugyanúgy dolgozunk, mint eddig"

"A rendelettől az attitűd nem változott. Mi ezek után is ugyanolyan körületekintően végezzük majd a munkánkat, mint eddig tettük, csak mostmár legálisan" - mondja Vincze, aki aki tavaly április óta rajta van az ügyön, hogy megfeleljen a feltételeknek, és megkaphassa az engedélyt. Honosította a diplomáját – az amerikai Midwives College of Utah mesterszakán végzett, de dolgozott Indiana és Texas államban otthonszüléses szülésznők mellett –, nyilvántartásba vetette magát mint szülésznő, létrehozott egy vállalkozást, beszerezte a még hiányzó eszközöket, felelősségbiztosítást kötött. Kellett egy szülésznőtárs, és egy gyermekgyógyász, akivel szintén szerződni kellett. "Ez bizonyult a legnehezebbnek" – tette hozzá.

Az új szabályozással azonban nagyjából elégedettek, némi igazítást azonban még el tudnának képzelni. Könnyítenének például az adminisztrációs teendőkön, illetve azon a gyakorlaton, hogy ne csak az orvos utasítására adhassanak gyógyszert a kismamánál, főleg, ha az életmentő lenne az adott pillanatban.

Nem adják könnyen

A feltételek, amelyek meghatározzák, hogy ki tekintheti választható alternatívának az otthonszülést, illetve kik vezethetik azt le, egy A4-es oldalt tesznek ki – fogalmaztak a résztvevő szakemberek. A jogszabály számos ponton szigorúbb a korábbi gyakorlatnál, amit a bábák évekig folytattak. Az édesanyának először is szerződést kell kötnie egy jogszabályi feltételeknek megfelelően működő egészségügyi szolgáltatóval, amelynek pedig több tárgyi és személyi feltételt is teljesítenie kell. Szükség van két, kamarai tagsággal bíró, felsőfokú végzettségű, újjáélesztési tanfolyamot végzett szülésznőre – vagy egy szakorvosra és egy szülésznőre –, szerződést kell kötniük egy gyerekgyógyásszal, akik a szülést követő 24 órában ellenőrzi az újszülött állapotát. Szintén költséges elem a bábák felelősségbiztosítása is, ez két főre évi 700 ezer forintot jelent. De legalább már van olyan biztosító, amelyik vállalta a szerződéskötést. Korábban ugyanis arra panaszkodtak a bábák, hogy a biztosítók nem állnak szóba velük, mert túl kockázatosnak tartják ezt a tevékenységet.

Marton Szilvia

A bábák a szülést kötelesek jelenteni annak a háttérkórháznak, amelyik mentővel 20 perc alatt elérhető. Az otthon szülésre kizáró ok a kismama korábbi császármetszéses szülése, a farfekvéses baba, ahogy a (41. hét utáni) túlhordás vagy a (37. hét előtti) koraszülés és az ikerterhesség is. Nem lehet továbbá szívbeteg, netán cukorbeteg az anyuka.

Az előírt tárgyi és személyi követelmények persze magukkal hozzák a drágulást, a társadalombiztosítás pedig nem támogatja a bábákkal való vajúdást. Ugyan a beszámolót tartó bábák erről nem nyilatkoztak, mondván, egyéni díjszabással dolgoznak, egy kórházan kívüli szülés információink szerint akár 200-300 ezer forintba is kerülhet.