Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Lassan a kullancsok is magukhoz térnek, a szép idő pedig minden bizonnyal megsokszorozza a vérszívók számát a hosszú hétvégére. A kullancscsípés által terjesztett agyvelőgyulladás ellen van védőoltás, a gyakoribb Lyme-fertőzés ellen viszont nincs. Jó hír viszont, hogy ez utóbbi betegség rossz híre leginkább a téves diagnózisoknak köszönhető. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne kellene arra törekednünk, hogy távol tartsuk az apró vérszívókat.
"A kifejlett kullancsok akár száz százaléka fertőzött lehet, de harminc százaléka biztosan. Ám a kórokozó megléte még nem jelenti azt, hogy a szervezetben kialakul a fertőzés, illetve a kórokozótól függően a betegség" – mondta el a hvg.hu-nak Lakos András infektológus.
A szakorvos szerint téves az az általános vélekedés, miszerint teljesen felesleges beküldeni vizsgálatra a kullancsot, "ez csak arra jó, hogy őrült pánik alakuljon ki, és hogy az orvosok többsége azonnal antibiotikum-kúrát írjon fel. Voltak olyan betegeink, akiknek negatív lett a leletük, aztán mégis kiderült, hogy fertőzöttek" – magyarázza Lakos András. Az infektológus arra is magyarázatot ad, hogy sok esetben miért értelmetetlen a gyors antibiotikumkúra, például Lyme-kór gyanúja esetén. Egyrészt elmaradhatnak a jellegzetes tünetek, pedig egyáltalán nem biztos, hogy a kórokozó elpusztult.
A tünetek felismerésével a betegség már akkor kezelhető, amikor még nincs semmilyen szövődmény. Ráadásul a legtöbb, ezzel a kérdéssel foglalkozó tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a feleslegesen adott antibiotikum által okozott szövődmény gyakorisága meghaladja a betegség kialakulásának kockázatát.
Noha jellemzően áprilisban kezdődik a szezon, a kullancsok egész évben jelen vannak, főleg erdőkben, kertekben – attól függően, hogy az időjárás emnnyire kedvez jelenlétüknek. A most következő hosszú hétvégén már minden bizonnyal számíthatunk támadásukra, hiszen a csapadékosabb napok után hirtelen felmelegedés várható.
Az itthon megtalálható 42 faj közül csak néhány tekinti áldozatnak ez embert, de ezek kiváló képességekkel vannak felruházva, hogy könnyűszerrel megtalálják áldozatukat. Megérzik például a test szagát, és ha már megvan a kiszemelt bőrfelület, arra is ügyelnek, hogy lehetőleg ne hívják fel magukra a figyelmet – a vérszívást megelőző szúrás előtt például érzésteleníti áldozata bőrét.
Fertőzött területnek számít szinte az egész Nyugat-Magyarország, illetve az Alföld, ez nagyjából megegyezik a vaddisznó, muflon, szarvasok élőhelyével. A kullancsok számát alapvetően befolyásolja az időjárás és a vadállomány nagysága. Minél több nagyvad van az erdeinkben, annál több kullanccsal kell számolnunk. Ahogy Lakos András mondja, nem is feltétlenül az számít, hogy mennyi kullancs van az adott területen, sokkal inkább az számít, mennyire frekventált például kirándulás szempontjából.
Nagy piros folt
A Magyarországon élősködő kullancsoknak a vírusos agyhártyagyulladás/agyvelőgyulladás, valamint a Lyme-kór kialakulásában lehet szerepük. Az első kór ellen egy már évek óta elérhető oltássorozat teljes védelmet nyújt, háromévenként pedig emlékeztető oltásra van szükség ahhoz, hogy a megszerzett védettség fennmaradjon.
Az agyhártyagyulladás – ahogy az infektológus mondja – itthon szerencsére ritka betegség lett, köszönhetően a védőoltásnak. Az oltóanyag törzskönyvezése után mintegy másfél millió ember beoltatta magát, bár az elmúlt években azért valamelyest csökkent az oltási kedv. Így is száz alatt van az évenkénti megbetegedések száma, miközben például a cseheknél az 1500-at is eléri az évenkénti megbetegedés, ahogy más európai országban sem jobb a helyzet.
Bonyolultabb a helyzet, ha Lyme-fertőzéssel van dolgunk, ugyanis olyan betegségről van szó, ahol a klinikai és a laboratóriumi diagnózis is perdöntő, miközben mindkét esetben nagyot lehet hibázni. "A laboratóriumi vizsgálatok annyira rossz minőségűek, hogy szinte használhatatlanok, de igen gyakran téves a klinikai diagnózis is. És így gyakran előfordul, hogy tévesen kezelnek valakit a betegséggel. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy valóban változatos tüneteket képes előidézni a betegség, így alig van olyan kór, ahol ne merülne fel az orvosban, hogy Lyme-fertőzés áll a háttérben.
A legelső tünet általában a csípés körül megjelenő, legalább 5 centis, többnyire ovális alakú bőrpír, azaz Lyme-folt, amelynek lappangási ideje általában egy hét, ennél persze lehet jóval hosszabb is. Ahogy megeshet az is, hogy elmúlik magától, ám a folt megszűnése nem okvetlenül jelenti a kórokozó pusztulását. Noha tapasztalt szakember számára nem okoz gondot a folt felismerése, ám nehezítheti a helyzetet, hogy a bőrgygógyász sokféle kerek folttal járó kórképet ismer. Ízületi és az izomfájdalom is gyakori kísérője a fertőzésnek, leggyakrabban a térdízület betegszik meg.
Évente tízezer friss eset fordul elő, ám az esetek nagy részében jóindulatú a betegség, és magától meggyógyul. "A Lyme-kór rossz hírét a téves diagnózisoknak köszönheti. Persze súlyos formája is van, ám ez nagyon ritka." Ha igazolódott a fertőzés, a helyesen megválasztott, megfelelő adagban és kellő ideig adott antibiotikumokkal jól gyógyítható.
Nem segít a fokhagyma
Lakos András néhány tévhitet is megcáfol a megelőzést illetően, szerinte ugyanis nincs tudományos magyarázat arra, hogy például a B-vitamin, fokhagyma vagy a fűszeres ételek megvédenének a csípéstől. Az a legjobb, ha igyekszünk elkerülni az élősködővel való találkozást: ha lehet, maradjunk távol a bozótos, párás helyektől, ha mégsem, akkor válasszunk olyan ruhákat, amelyek az egész testünket fedik. A legjobb, ha nadrágot viselünk és kalapot teszünk a fejünkre. Este pedig alaposan vizsgáljuk át a testünket, a hajlatokra és a hajas fejbőrre különösen figyeljünk; minél rövidebb ideig van a bőrünkben az állat, annál kevesebb az esély a fertőzésre.
Persze akkor sem kell kétségbe esni, ha kullancsot találunk magunkon, a patikákban forgalmazott speciális csipesszel könnyen eltávolítható az állat, anélkül, hogy összenyomnák a testét, növelve ezzel a fertőzés kockázatát. Ugyanez történhet akkor is, ha zsírral, krémmel kenjük be a kullancsot: a vérszívó fuldokolni kezd és kínjában kórokozót tartalmazó nyálat enged az áldozatába.
Az infektológus szerint akkor kell orvoshoz fordulni, ha az eltávolított kullancs helyén esetlegesen kialakuló pír vagy csomó pár nap alatt nem múlik el, hanem tartósan megmarad, vagy növekedésnek indul. Az is jelzés lehet, ha olyan panaszok lépnek fel, amelyek mással nem magyarázhatók, mint például láz, szédülés, fejfájás, izomfájdalom, fáradékonyság.
