Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A nemzeti erőforrás miniszter 2011. november végén felkért egy háromtagú – majd egy további szakértővel kiegészült – ad hoc szakértői bizottságot, hogy tekintsék át a végstádiumban lévő betegek kezelését, különös tekintettel a fájdalomcsillapítók, azon belül is a kábító fájdalomcsillapítók alkalmazására. A jelentést ma ismertették.
A Magyar Hírlap november végén írt arról, hogy információi szerint az Uzsoki utcai kórházban morfintúladagolásban meghalt betegek ügyében vizsgálódik a rendőrség. A lapban megjelentek szerint végstádiumban lévő daganatos betegeknek a fájdalomcsillapításhoz szükséges morfiumadag négyszeresét-ötszörösét adták be, s ennek következtében az érintettek néhány napon belül meghaltak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) életvédelmi osztálya az ügyben ismeretlen tettes ellen, emberölés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat nyomozást.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az ügy után szakértőkből álló ad hoc bizottságot állított fel, hogy áttekintsék a végső stádiumban lévő betegek kezelésének aktuális helyzetét, és arról a minisztérium számára jelentést készítsenek. A testület megállapításait szerdán ismertette a tárcavezető: a felkért szakértői bizottság szerint a végső stádiumban lévő betegek fájdalomcsillapítása, illetve a kábítószerek alkalmazása jogi szempontból rendezettnek tekinthető.
A bizottság ugyanakkor azt is megfogalmazta, hogy javítani kell a terminális állapotú (elsősorban daganatos) betegek fájdalomcsillapításának jelenlegi helyzetén, például az ellátó helyek kapacitásának növelésével, a magyarországi hospice hálózat fejlesztésével és a kezelés színvonalának emelésével. Az egészségügyi államtitkárság a bizottság megállapításai alapján cselekvési tervet dolgoz ki, amelynek lényegi elemeként az orvos és szakorvosképzésben is nagyobb hangsúlyt kap a jövőben a végstádiumú betegek tüneteinek kezelése, az úgynevezett palliatív medicina külön szakorvosi képesítést kap. (A palliatív orvoslás az előrehaladott megbetegedésben szenvedő és korlátozott várható élettartamú beteg aktív, holisztikus kezelése abban a szakaszban, amelyben a betegség már nem igényel gyógyító kezelést, és a fájdalom, az egyéb betegségi panaszok, pszichológiai, szociális és spirituális problémák leküzdésének van a legfőbb prioritása.)
Palliatív gondozás, halál és betegjogok
A minisztérium részletesen kitért arra is, miért is fontos a palliatív gondozás. Csillapítja a fájdalmat és az egyéb kínzó tüneteket, miközben az életet és a halált normális folyamatnak tartja. Ahogy arra is figyel, hogy beteg a lehető legaktívabban élhessen a halálig. Ugyanakkor leszögezik, hogy a palliatív ellátás nem az eutanázia aktív vagy passzív formája, célja nem az élet meghosszabbítása vagy megrövidítése, hanem a haldokló szenvedéseinek csökkentése olyan formában, amelyet az önrendelkezés birtokában levő haldokló kíván.
A bizottság megállapította, hogy a társadalmi köztudat nem mer a halál kérdésével foglalkozni, ezért az ilyen helyzetben érvényesíthető jogok ismerete is hiányos.
A betegeket ellátó egészségügyi személyzetnek is hiányosak az ismeretei, nincsenek kialakult magatartásformák, és keveset tudnak az ilyenkor helyes klinikai gyakorlatról is. De a hospice ellátás is gyerekcipőben jár még itthon.
