A kutatók egy elképzelt autóbalesetet felvázolva kérdezték ki a résztvevőket, akik kevesebb "értelmet" tulajdonítottak azoknak az áldozatoknak, akik vegetatív állapotba kerültek, mint azoknak, akik holtan feküdtek a koporsójukban. Ahogy a címből is kiderül: az éber kómások halottabbak a halottaknál.

Természetesen az éber kómás betegek nem halottak. A nemzeti stroke intézet magyarázata szerint "életben vannak, de nem tudnak mozogni vagy reagálni a környezetükre. Az ilyen állapotú betegek nem képesek gondolkodni, nem észlelik azt, ami a környezetükben történik, csupán a nemkognitív képességeik és normál alvási szokásaik maradnak meg. Bár magasabb agyi működésüket elveszítik, más kulcsfontosságú funkciók, például a légzés és a keringés relatíve működőképes marad. Spontán mozdulatok előfordulhatnak, külső ingerekre a szemüket is kinyithatják. Grimaszolhatnak, sírhatnak és nevethetnek is. Valamennyire épnek tűnhetnek, de nem képesek beszélni, sem utasításokat teljesíteni."

A tartós vegetatív állapotra a leghíresebb példa a floridai Terri Schiavo, akit 15 éven keresztül tartottak gépek életben, mielőtt férje, Miachel Schiavo elérte, hogy eltávolítsák a gyomorszondáját, és így gyakorlatilag szomjan halt. Az esetnek világszerte híre ment, nagy vihart kavart, amelynek hatására összecsaptak az aktivisták a kegyes halál támogatóival.

A Harvard és a Marylandi Egyetem kutatói felfedezték, hogy a nem vallásos emberek szerint az éber kómások egy szinten vannak a halottakkal. A nagyon vallásosak azonban különbséget tettek köztük, mégpedig a halottak javára. A kutatók kimutatták, hogy az eltérés részben a halál utáni élettel kapcsolatos hiedelmekkel függ össze. Furcsa azonban, hogy pont a nagyon vallásosak ellenezik általában a Schiavohoz hasonló betegek gépekről való lekapcsolását. Nem meglepő, hogy a tanulmány résztvevői úgy nyilatkoztak: inkább meghalnának, semmint élnének tartósan éber kómában.