Az Ohiói Állami Egyetem munkatársai állatkísérleteikben kétféle környezetben tartották az egereket. Az egyik csoport a hagyományos, üres ketrecben tengette napjait, a másik csoportnak azonban érdekes játékokkal - alagúttal, mászókával, kerekekkel - rakták tele életterét.

Annak ellenére, hogy mindkét csoportban korlátlanul rendelkezésre állt az élelem, a változatos környezetben tartott egerek veszítettek testsúlyukból. Mint Matthew During kutatásvezető elmondta, mindössze négy hét elteltével a hasi fehér zsírjuk átlagosan 50 százalékát elveszítették ezek az állatok, miközben barna, "energiát égető" zsírsejtek jelentek meg náluk.

Az ember esetében a jónak tartott barna zsír a csecsemőknél fordul elő nagy arányban, ez szolgáltatja számukra az energiaforrást testhőmérsékletük emeléséhez, miközben elégeti a bevitt kalóriát. Ahogy azonban halad előre életkorunk, barna zsírunk nagyrészt eltűnik, és helyette "rossz" fehér zsír raktározódik jellemzően a derekunk körül, hasi elhízást okozva.

A barna zsír jelen van azért még felnőttekben is, és aktív szerepet játszik az anyagcserében. Gyorsítja a glükóz lebontását, ezért hozzájárulhat a testsúly csökkenéséhez, ha a barna zsír mennyiségét sikerül növelni. Korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy télen, illetve hidegben, amikor több energiára van szüksége a szervezetnek, hogy hőmérsékletét megtartsa, szintén aktívabb a barna zsír.

A mostani állatkísérlet azt jelzi, hogy a változatos, stimuláló környezet is hatással van a barna zsírszövet kialakulására. During szerint az ingerek, a pozitív stressz hatására az egerek agyában több BDNF-jelű vegyület (neurotrófikus faktor) keletkezett, amely fontos szerepet játszik a fehér zsír barnává alakulásában. Az eredeti tanulmányt a Cell Metabolism című szakfolyóiratban ismertették.