A kezelés javallata országonként változhat, itthon rovarméreg-allergia, allergiás nátha és enyhe asztma kezelésénél vetik be. "Akkor szoktuk javasolni, ha a betegség legalább két éve gyötri a beteget, illetve ha a különféle tüneti kezelések eddig nem válltak be" – magyarázza Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa, aki szerint azonban vannak olyan országok, ahol rögtön elkezdik a kezelést.

A terápia elkezdését itthon korhatárhoz is kötik, általában az ötödik életév betöltése után javasolják, de készítményenként lehetnek eltérések. Felső korhatár azonban nincs, a beavatkozás elkezdését lényegében a páciens egészségi állapota határozza meg. "Általában 60-65 év felett már nem szoktunk belevágni a kezelésbe, annál is inkább, mivel a kor előrehaladtával az allergiás panaszok általában mérséklődnek."

Előfordulhat azonban az is, hogy az allergológus kifejezetten óvja a pácienst a beavatkozástól. A súlyos asztma, immunbetegség, rosszindulatú daganat, vagy az általános rossz állapot kizáró tényező, ahogy a bétareceptor-blokkolók szedése is. Nem vehetnek részt immunterápiában a gyermeket várók sem, igaz, ha a kezelés közben csúszik be a terhesség, nem kell feltétlenül félbeszakítani a kezelést.

Ilyen a kezelés

Injekciós és szájon át – nyelv alatt – alkalmazható készítményekre kell számítania annak, aki belevág. A vizsgálatok szerint az injekciós készítmények valamivel hatásosabbak, de több a mellékhatás is, ezért ezeket csak fekvőbeteg-ellátásnál alkalmazzák. Ha rovarméreg-allergiát kell kezelni, akkor csak injekciós terápiára van lehetőség. A szájon át alkalmazott tabletták vagy cseppek mellett szól a lényegesen kevesebb mellékhatás mellett, hogy ezeket a beteg otthon, magának tudja adagolni, nem kell rendszeresen orvoshoz járnia.

A terápia időtartama minimum három, maximum öt év. Pollenallergiák esetén szezon előtti, illetve alatti, valamint egész éves kezelés lehetséges, míg a folyamatosan fennálló allergiáknál a kezelés egész évben folytatódik.