Gyógyítható az elvörösödés, sebészeti eljárással
Az elpirulást gyógyító új sebészeti eljárás megváltoztathatja a gyakori elvörösödés kellemetlenségétől szenvedő emberek életét.
Az elpirulás férfiakat és nőket egyaránt érint. A jelenség normális reakció valamilyen erőteljes érzelemre, például haragra vagy zavarodottságra. Ezen kívül számos betegség, köztük pajzsmirigy rendellenesség, rosacea, eritrofóbia (az elvörösödéstől való félelem) és a menopauza kísérője is lehet. A szélsőséges elvörösödés okát nem ismerjük, csak azt lehet tudni, hogy családon belül öröklődik.
Elvörösödés akkor következik be, amikor túlzott mennyiségű vér áramlik a közvetlenül a bőrfelszín alatt lévő hajszálerekbe. A vérerek izmait a vegetatív idegrendszer irányítja, amely olyan automatikus reakciókat szabályoz, mint a légzés, a vérnyomás és az izzadás. Ha az erek a normálisnál nagyobb mértékben húzódnak össze, kevesebb vér áramlik át, és a bőr sápadttá válik. Amikor viszont az izmok elernyednek, a vérerek kitágulnak, és több vért bocsátanak keresztül, ami elvörösödést eredményez.
Az endoszkópos mellkasi szimpatektómia (Endoscopic Thoracic Sympathectomy - ETS) nevű beavatkozást korábban csak hiperhidrózisban (krónikus izzadás) szenvedő betegek esetében alkalmazták, most azonban már olyan páciensek is alávethetik magukat, akiknek szélsőséges elpirulásuk társadalmi kellemetlenséget okoz. Az eljárás során az idegrendszer T2 ganglion nevű idegfonatát gátolják, amely a gerincoszloppal párhuzamosan fut. Az altatásban végzett kulcslyuksebészeti eljárásban egy apró lyukat nyitnak a mellkas oldalán, vagy nők esetében az emlő mellett. Egy kis kamerát vezetnek be, és megkeresik a megfelelő idegeket. Miután az ideg végét azonosították, hővel vagy apró ollóval meg lehet semmisíteni. A betegek többsége egy nappal a műtét után elhagyhatja a kórházat, és két-három nap múlva újra munkába állhat. A műtét sikeraránya a tenyérizzadás esetében 99 százalék, arcpirulás esetén pedig 90 százalék.
Az elvörösödés elleni beavatkozás mellett döntő betegeknek szem előtt kell tartaniuk a mellékhatásokat is, melyek egyike a szélsőséges izzadás. A szakértők szerint szinte mindegyik beteg tapasztal valamilyen mértékű izzadást, de a páciensek 1-3 százalékában súlyos izzadás lép fel. Az ETS műtéten áteső betegek körülbelül 15 százaléka megbánja, hogy alávetette magát a beavatkozásnak, és a műtét kimenetelét sajnos nem lehet előre megjósolni.