A krónikus gyulladás, amit fő méregtelenítő szervünkben okoz, hosszú-hosszú időn, akár évtizedeken keresztül semmiféle kellemetlen vagy fájdalmas tünettel nem jár, pedig közben az esetek nagyobb részében a hepatitisz C – akár a moly a ruhát – fokozatosan "szétrágja" a májat, elpusztítja annak élő sejtjeit. A tünetek hiánya az oka annak is, hogy itthon hozzávetőlegesen mindössze tizenötezer betegnél diagnosztizálták a krónikus fertőzést az elmúlt bő két évtized alatt, azóta, amióta egyáltalán tudjuk, hogy ez a vírus létezik. Észlelhető, érzékelhető jele általában már csak akkor van a vírus által okozott kórnak, amikor az egészséges májsejtek helyét nagy részben kötőszövetté átalakult, elhalt sejtek foglalják el. A jelentősen károsodott májban a májzsugor talaján májelégtelenség vagy egyes esetekben májrák alakul ki.

A hepatitisz C célzott kezelés nélkül halálos kór. Nem csak azért, mert évtizedek alatt a máj olyan mértékben károsodik, hogy nem lesz képes ellátni kulcsfontosságú funkcióit, mint a méregtelenítés, fertőzések elleni küzdelem, véralvadási folyamatok, emésztés elősegítése, hanem azért is, mert a máj hegesedése következtében a beteg egész szervezetét érintő, visszafordíthatatlan, súlyos szervkárosodások alakulnak ki. Ezért is nagyon fontos a kór korai felismerése. Ha a májat még kevésbé károsodott állapotban sikerül a hepatitisz C fertőzöttségből kigyógyítani, akkor az képes magát regenerálni, és a szervezeti szintű elváltozások sem következnek be. 

Felmerül a kérdés, hogy miért maradt el mind a mai napig – egy nemrégiben végzett OEP adatbáziskutatás megállapítása szerint – több, mint 7 ezer krónikus hepatitisz C-vel diagnosztizált beteg célzott, antivirális kezelése annak ellenére, hogy már a betegség felfedezése óta van speciális terápia, és 2004 óta pedig olyan kezelési lehetőségek elérhetők már itthon is, amelyekkel a betegek nagyobb részéből végérvényesen kiírtható a vírus. Talán a kezelés elmaradása részben magyarázható a laikusoknál, de az egészségügyben is számtalan esetben felbukkanó tévhiedelmekkel. Sokan félnek a beteggel való érintkezéstől nem tudván, hogy a hepatitisz C étellel, itallal, cseppfertőzéssel, kézfogással  egyáltalán nem, hanem kizárólag csak vér útján terjed, és emiatt az érintettek, féltve munkájukat, munkahelyüket, inkább nem járnak kezelésre, nehogy kitudódjon róluk, hogy magukban hordozzák a veszélyes vírust.