2011. május. 26. 09:12 MTI Utolsó frissítés: 2011. május. 26. 09:11 Plázs

Az illegális kábítószereket keresik a fiatal magyar nők

A nők körében legelterjedtebbnek számító illegális drog a kannabisz, de népszerűek a legálisan beszerezhető altatók és nyugtatók is - közölte a Nemzeti Drog Fókuszpont csütörtökön.

A 35 évnél fiatalabb korosztály gyakorlatilag az illegális szerekre váltott az elmúlt tíz évben a nők körében végzett elemzés szerint. A kezelési adatok azt mutatják, hogy az egyes szertípusok szerint kialakuló problémáik miatt különböző korosztályok kérnek segítséget. Az ilyen nők kezelése viszont csak akkor lehet igazán hatékony, ha speciális igényeiket az ellátók figyelembe veszik - áll a közleményben. 

Magyarországon az elmúlt tíz évben a középiskolások (1999, 2003, 2007) és az általános lakosság (2001, 2003, 2007) körében végzett felmérések szerint a fiatalok jellemzően 14 éves kor körül próbálnak ki először legális szert, és átlagosan egy évvel később fogyasztanak először alkoholt gyógyszerrel, illetve tiltott szereket. A tiltott drogok kipróbálása a lányok körében jellemzően a kannabiszt jelenti egy-két alkalommal, kifejezetten úgynevezett szociális-rekreációs célzattal, azaz társaságban, a szórakozás kiegészítéseként. 

Az iskoláskorú lányok (16 éves) körében az illegális szerek kipróbálásának gyakorisága az évtized közepéig nőtt, majd 2007-ig stagnálást, illetve csökkenő tendenciát mutatott. A kábítószert életükben valaha kipróbálók aránya nyolc százalékról 2003-ban 14 százalékra, majd 2007-ben 13 százalékra változott. Ugyanakkor - legalitásuk okán - keveset lehet hallani arról, hogy a nyugtatók, altatók orvosi javaslat nélkül történő használatának elterjedtsége mindvégig szinte azonos szinten jelen volt az évtized során (13 százalék), és kezdetben egyértelműen elterjedtebb volt, mint a legnépszerűbbnek számító illegális drog, a kannabisz. 

Nemzetközi viszonylatban elmondható, hogy a magyar lányok körében a gyógyszer és alkohol együttes fogyasztása kétszer gyakrabban fordul elő, mint az európai országok összességében. Ugyanebben a körben a nyugtatók visszaélésszerű - azaz nem receptre történő - fogyasztásának aránya az európai átlag másfélszerese, míg az orvosi rendelvényre történő nyugtatófogyasztás tekintetében a hazai és az európai adatok között nincs jelentősebb eltérés. 

A nyugtatókhoz, illetve altatókhoz való hozzáférést 2007-ben hazánkban minden második lány könnyűnek vagy nagyon könnyűnek ítélte, míg ugyanez az arány Európában mindössze 27 százalék. A felnőtt (18-64 éves) nők körében az évtized kezdetén egyértelműen a legálisan kapható nyugtatók, altatók voltak közkedveltek: míg a valaha illegális szert fogyasztók aránya 3,7 százalékot ért el, addig az altatót, illetve nyugtatót már életükben egyszer is kipróbálók aránya 41,7 százalékra volt tehető. Az illegális szerek elterjedtségének tendenciája megegyezik a középiskolások körében tapasztaltakkal, tehát kezdetben nőtt, majd stagnált. 

Összességében némi arányeltolódás figyelhető meg: bár 2007-ben a felnőtt nők 6,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fogyasztott már tiltott szert, és 19 százalék vallotta be, hogy vett már be altatót, nyugtatót orvosi javaslat nélkül, a legális szerek még így is lényegesen népszerűbbek. A 18-34 éves nők körében az illegális szerek elterjedtsége hasonló tendenciát mutat. 

A Nemzeti Drog Fókuszpont szerint levonható egyik fő következtetés az, hogy bár a 35 évnél idősebb nők körében jelentősen csökkent a legális szerek népszerűsége, azok a tiltott drogoknál mégis elterjedtebbek, viszont a 35 év alatti generációk nő tagjai illegális szerre váltottak az évtized folyamán. A szerhasználó nőknek speciális igények vannak, így kezelésbe vételük és ellátásuk akkor lehet hatékony, ha az ellátórendszer ezeket az igényeket figyelembe veszi és reagál rájuk. Az utóbbi években hazánkban is elindult néhány, kifejezetten a nők, szerhasználó várandósok segítésére, ellátására specializálódott program, számuk azonban rendkívül alacsony - írták. 

A Nemzeti Drog Fókuszpont a drogmonitorozás európai uniós intézményrendszerének hazai központja: a saját kutatások mellett más intézményekben keletkező adatokat, információkat gyűjt, dolgoz fel és szolgáltat hazai és nemzetközi szervezeteknek a kábítószer-probléma feltárásával, kezelésével és megoldásával kapcsolatos döntéseikhez.