Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!

Plázs

Plázs hvg.hu 2011. május. 18. 15:25

A legeslegújabb egészségügyi reformterv: kő kövön nem marad

Radikális változtatások sejlenek fel az egészségügyi koncepcióban, amely a fővárosi kórházak államosításával, egyes ingatlanok értékesítésével kalkulál – írja a HVG.

Túry Gergely
A 133 oldalas, szakmai körökben szemmelversz-tervként emlegetett dolgozat szűk 1,5 oldalt szentel a Budapest-„koncepciónak”. A kormánynak szóló, idő előtt kiszivárgott előterjesztés-tervezetben a fővárosi államosítás mikéntjének kidolgozása a legsürgősebb feladatok egyikeként szerepel – július végi határidővel. Ez elegendő ahhoz, hogy a fővárosi közgyűlés napirendjére vegye a kérdést, eldöntve, támogatja-e Tarlós István főpolgármestert abban, hogy az önkormányzat állami kezelésbe adja mind a 12 fekvőbeteg-intézményét. A nem éppen értékarányos csere révén a korábban felvett hitelek törlesztésének terhe az önkormányzatnál maradna, az állami kezelésbe kerülő intézmények ingatlanjai pedig értékesíthetővé válnának – tűnik ki az államtitkárság javaslataiból.

Mintegy 80 milliárd forintot gondolnának kitermelni az átvett kórházak ingatlanjaiból, hogy a pénzt néhány fővárosi intézmény fejlesztésére fordítsák. Csakhogy a kórházi ingatlanok az elmúlt évtizedben sem voltak kapósak.

A teljes cikket elolvashatja a HVG e heti számában.

Felező buli, kocsmatúrák, Rumadai – miért jó egyetemistának lenni Budapesten?

Ahol komolyan veszik a hagyományőrzést – miért jó egyetemistának lenni Miskolcon?

A város, amelyet a diákok éltetnek – miért jó egyetemistának lenni Szegeden?

Örök nyár egy dobozba zárva – ez a Borsodi Friss

karácsony 2022
Címkék

Csaknem 100 évesen lett anya egy súlyosan veszélyeztetett teknősfaj példánya – videó

Nagy Ervin szerint Fábry Sándor felismerte, hogy nem kellett volna befeküdnie a hatalomnak

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.