A vércsoportokhoz hasonlóan az egyéneket "enterotípusokba" sorolhatjuk, amelyek függetlenek földrajzi származásuktól, egészségüktől és életkoruktól. Az enterotípusok a bélcsatornában található baktériumok összességével jellemezhetők, valamint mindazon feladatokkal, amelyeket e baktériumok ellátnak.

A MetaHIT (Metagenomics of Human Intestinal Tract) konzorcium 2010 márciusában tette közzé az emberi bélbaktériumok génjeinek első áttekintő térképét, amelyet második genomunknak is neveznek. Ekkor minden egyes bélbaktérium DNS-ét szekvenálták, meghatározták genetikai állományukat. Ebből kiderült, hogy az emésztőrendszerben élő baktériumok összességében 150-szer több génnel rendelkeznek, mint maga az ember. Egy emberben átlagosan 170 különböző baktériumfaj él, az emberek bélrendszerében pedig nagyjából ezer. A mostani tanulmányban a heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) kutatói bioinformatikai elemzéssel kimutatták, hogy bélbaktériumaik alapján az emberek három csoportba sorolhatók.

A vizsgálatok első sorozatában 39 embertől származó székletmintát elemeztek, akik között dán, francia, olasz, spanyol, japán és amerikai egyének voltak. A második összehasonlító elemzésbe 85 dán, a harmadikba 154 amerikai embert vontak be. Kiderült, hogy a földrajzi származástól függetlenül ugyanazt a három enterotípust lehet azonosítani.

Találtak olyan bakteriális géneket is a kutatás során, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyos betegségek biomarkerei legyenek. A kutatók úgy vélik, több olyan gént is találtak, melyek kapcsolatba hozhatók például az elhízással vagy a Crohn-betegséggel. Ez azt jelzi, hogy a bélbaktériumok pillanatnyi közössége alkalmas az egyén aktuális egészségi állapotának jellemzésére is.

Az enterotípusok létét és hatásait a továbbiakban figyelembe kell venni az ember biológiájában, ami hatással lesz az orvoslásra és a táplálkozásra - olvasható a kutatási konzorcium közleményében.