A régóta várt intézkedés eredményeként, Magyarország nemcsak megfelel majd az Európai Unió és a WHO egészségpolitikai, szakmai elvárásainak, hanem jelentős mértékben csökkentheti a dohányzás népegészségügyi és gazdasági kárait is. A dohányzásra visszavezethető betegségek miatt hazánkban évi 30 ezer ember hal meg, nemdohányzó kortársaiknál átlag 15 évvel korábban, jelentős részük munkaképes korban. A passzív dohányzás miatt 2.300 fővel fogy évente a lakosság.

Ez a társadalom és a költségvetés szempontjából évi több száz milliárd forint kárt is jelent. A WHO, az EU és a Világbank szakértői szerint a dohányzásra visszavezethető közvetlen és közvetett kiadások minden országban kétszer-nyolcszor akkorák, mint a dohánytermékekből származó ÁFA, jövedéki és egyéb adó bevételek. Több közvélemény kutatás szerint a magyar lakosság többsége támogatja a dohányzás betiltását a vendéglátóhelyeken. A korlátozás bevezetését követő egy-két-három hónapon belül kisebb mértékű csökkenés következhet be a vendéglátóipar forgalmában.

Azonban rövid időn belül visszaáll a megszokott forgalom. A dohányzás csökkenésével vélhetően 15-20 százalékkal csökken majd a szívinfarktussal kórházba szállítottak száma. Ebből egyes számítások szerint közel egymilliárdos megtakarítása lehet az egészségügynek. A fogyasztás áttevődik más cikkekre és a gazdaság nem látja kárát.

Másfelől viszont kétségtelenül csökken majd a cigarettafogyasztás, és ezzel együtt kisebb lesz a dohányzásból származó államháztartási jövedéki- és áfa bevétel. Ez a folyamat már korábban elkezdődött. A KSH, a NAV és közvélemény kutató intézetek tanulmányai szerint tíz évvel ezelőtt 25-26 milliárd szál cigaretta fogyott Magyarországon, tavaly pedig már csak 14,2 milliárd.