Plázs hvg.hu 2011. április. 18. 19:50

Miért jó, ha egy sztár felvállalja, hogy beteg?

Catherine Zeta-Jones brit színésznő a napokban vállalta fel a nyilvánosság előtt is, hogy bipoláris zavar, népszerűbb nevén mániás depresszió miatt szorult kezelésre. Szakemberek szerint az ilyen vallomások sokat segíthetneka hétköznapi embereknek is.

Az elmúlt évben felhalmozódott stressz miatt Catherine Zeta-Jones úgy döntött, hogy rövid időre bevonul egy mentális betegekkel foglalkozó klinikára, hogy kezeltesse bipoláris zavarát – járta be a hír a világsajtót. A brit színésznőt, bevallása szerint, férje, Michael Douglas súlyos rákbetegsége viselte meg.

Mark Davies, a brit Rethink mentális karitatív szervezet szakembere a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalamzott, hogy roppant bátorságról tett tanúbizonyságot Zeta-Jones, amikor nyíltan vállalta betegségét, amely még mindig nem szabadult meg a mentális betegségek stigmájától. "Bár sebezhető lesz, sokak számára nyújt majd vigaszt, akik némán szenvednek, és valószínűleg nehezen küzdik le félelmeiket" – mutatott rá a szakértő.

A betegséget Catherine Zeta-Jones-on kívül más színészek is felvállalták már a nyilvánosság előtt. Vallott például a bipoláris zavar árnyoldalairól Axl Rose rockzenész és Mel Gibson színész, aki egy 2002-es dokumentumfilmjében tárta a nyilvánnosság elé, hogy gyermekkori alkoholizmusa kedélyállapotának beteges ingadozásához vezetett, amelynek következtében nála is kimutatták ezt a rendellenességet. De Stephen Fry brit televíziós vallomása is bejárta a sajtót.

Két londoni pszichológus, Diana Chan és Lester Sireling tavaly a Psychiatrist szakfolyóiratban arra az új jelenségre hívták fel a figyelmet, hogy egyre több embernél diagnosztizálnak bipoláris zavart. Vélekedésük szerint ehhez pedig hozzájárult az, hogy egyre több híresség vállalja nyíltan a betegséggel folytatott küzdelmét. A sztárok nyilvános beszámolók ugyanis növelték a betegséggel kapcsolatos tudatosságot.

MTI/AP/Matt Sayles

A bipoláris zavarral televíziók és rádiók is foglalkoztak, mint például az MTV Valós élet: bipoláris vagyok, vagy a BBC A mániás depressziós titkos élete című műsora.A BBC műsora az elmezavart meglehetősen jóindulatú szemszögből mutatja be, mellőzve a betegség sötétebb oldalát. Érdemes megemlíteni a témában íródott Kay Redfield Jamison, amerikai pszichiáter, itthon A nyughatatlan lélek címmel megjelent nagyszerű könyvét is, amelyben a szerző leleplezi addigi nagy tikát: ő maga is ebben a betegségben szenved, vállalva azt, hogy akár ki is rúghatják állásából. Az írónő-pszichiáter a könyvben részletesen elemzi hangulatváltásait, hol tele energiával, reménnyel végezte dolgát, tanított, írt, gyógyított, hol pedig letörten, tétlenül bámult kifelé az ablakon, aludt, vagy éppen az öngyilkosságon gondolkodott.

Ahogy a pszichiáternő is írja, a depresszió „gyanakvással, bizalomhiánnyal és túlzott önbecsüléssel lehetetleníti el a barátságokat, képtelenné tesz az élet élvezetére, a normális gondolkodásra, éjszaka és nappal is rémületben tart. A mániás fázis eufórikus érzését pedig, olyan adománynak tekintette, amelyért a hullámvölgy, a depresszió sivársága sem túl nagy ár. Igaz, egy-egy depressziós periódus másfél évig is elhúzódott.

A mániás depressziót szélsőséges kedélyhullámzás és depressziós időszakok jellemzik – mániákus és depresszív epizódok váltogatják egymást a közbeeső "normál" időszakok között –, a betegség gyógyszerekkel, illetve pszichoterápiával jól kezelhető. A BBC friss cikke is – amelyben egy 27 éves lány vall betegségéről, akinél 13 éves korában jelentkeztek először a súlyos hangulatingadozások – azt hansúlyozza, hogy a betegség diagnózis nem egyenlő a halálos diagnózissal. Kialakulásában genetikai, környezeti tényezők játszanak szerepet; a betegek több mint 60 százalékánál a családban már fordult elő bipoláris betegség, ugyanakkor az egyes szakaszok előidézésében stressz, hormonális változások, traumák esetleg alváshiány játszanak meghatározó szerepet.

Becslések szerint minden századik felnőtt szenved bipoláris zavarban életének valamely időszakában, bár a legújabb tanulmányok szerint ez a szám akár a százból 11 főt is elérheti. Az pedig még döbbenetesebb, hogy a betegségben szenvedők fele, legalább egyszer életében, megkísérli az öngyilkosságot. Mindez arra enged következteni, hogy ennél is nagyobb figyelmet érdemelne ez az állapot.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.