– Több mint tízezer hálópolgárnak tetszett az ön nevével fémjelzett ötletparádé az egyik internetes közösségi oldalon. A Szeretem Budapestet Mozgalom víziója tartalmazza a rakpartok lefedését, a dunai jachtkikötőket, a Gellért tértől a Rudas fürdőig tartó budai plázst, a Várkertbazár rekonstrukcióját, valamint a Vigadót és a szemközti Várhegyet összekötő gyaloghidat. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Várkert rekonstrukcióját az év elején be is jelentette. Ez annyit tesz, hogy sok év után a politika az ön ötleteire is vevő?

– Reménykedem. A gyaloghíd megépítése vagy a Belgrád rakpart 3-4 milliárd forintra rúgó átalakítása nem került terítékre, de a budai Vár délnyugati oldalában 14 millió forintból telepített közel egyhektáros szőlőskert már valóság, és talán a hét magyar borrégió 22 borvidékét reprezentáló tabáni pincék is megépülhetnek. Így a Várba látogató évi 2,2–2,6 millió külföldi az év minden napján ízelítőt kaphat a vidékre jellemző majd kétezer éves szőlészeti-borászati hagyományból, nem csak a hébe-hóba megrendezett borhetek alkalmával.

– Az utóbbi tagadhatatlanul erősíti a magyar bormarketinget, és egy ilyen borskanzen gazdaságilag is megtérülő beruházás lehet. De mi köze mindennek az urbanisztikai fejlesztésekhez?

– Nagyon is sok. Budapest tele van csodákkal, csak láthatóvá kell tenni őket. Nem csak ingatlanfejlesztéssel, új épületekkel vagy térkövezéssel lehet attraktívabbá tenni egy várost...

A teljes interjút elolvashatja a HVG e heti számában, illetve a hvg.hu hírportálon.