A Cancer Research UK alapítvány által a rákellenes világnap alkalmából pénteken közzétett adatok szerint 2008-ban 47 700 brit nőnél diagnosztizáltak mellrákot, szemben az 1999 évi 42 400-zal. A legnagyobb emelkedés az 50 és 69 év közötti nők csoportjában volt, itt hat százalékkal növekedett a diagnosztizált esetek száma 1999 és 2008 között. Ezzel ellentétes tendenciát találtak viszont a 25 és 49 év közötti korosztálynál, ahol 0,5 százalékkal csökkent a melldaganat előfordulási gyakorisága.

A rákot túlélő nők aránya a nagyobb esetszám ellenére növekszik, ma már az emlőrákkal diagnosztizált nők 75 százaléka él még tíz évvel azután is, hogy a betegséget megállapították. A mellrákkal diagnosztizált brit nők 65 százaléka még húsz év elteltével is él. Magyarországon a Semmelweis Egyetem adatai szerint minden hetedik nő lesz mellrákos, és a nők 35-40 százalékánál már előrehaladott a tumor, amikor kezelni kezdik.

A franciaországi székhelyű, betegségmegelőzési kutatással foglalkozó International Prevention Research Institute szakemberei Philippe Autier vezetésével 30 európai országban vizsgálták meg a mellrákos megbetegedések alakulását 1989 és 2006 között. Eredményeiket 2010 augusztusában tették közzé a British Medical Journalban megjelent tanulmányukban, melyben megállapították, hogy átlagban egyötöddel csökkent a mellrákban szenvedők halálozási aránya ezekben az országokban.

Az elhalálozási arány változása nagy szóródást mutat a vizsgált európai országokban: miközben Izlandon a legmagasabb, 45 százalékos az apadás, Romániában 17 százalékos növekedést tapasztaltak a szakemberek. Anglia és Wales, Luxemburg, Skócia és Észak-Írország a második, harmadik, negyedik és ötödik helyen áll 35, 34, 30 és 29 százalékkal azok között az országok között, ahol a legnagyobb csökkenést mutatták ki.

Magyarország Finnországgal áll egy szinten, mindkét országban 12 százalékkal mérséklődött az elmúlt 25 évben a mellrákból fakadó elhalálozások száma. A skála másik végén, azaz a még mindig emelkedő elhalálozással szembenéző országok esetében Románia után Lettországban 11 százalékos, Észtországban 9 százalékos, Görögországban pedig egy százalékos növekedést mutattak ki a szakemberek.