A csaknem 5 ezer amerikai bevonásával készült tanulmány eredetileg az European Heart Journal című szakfolyóirat online kiadásában jelent meg. A leggyakrabban felállók csoportjába került emberek vérében magasabb volt a "jó" (HDL) koleszterin szintje, alacsonyabb a trigliceridek (vérzsírok), valamint az erek elzáródásához vezető folyamatokat jelző C-reaktív fehérje (CRP) szintje. A derékbősége átlagosan 4,1 centiméterrel volt kisebb a legtöbbet felálló csoport tagjainak, mint a legkevesebb szünetet tartóknak.

Az önkéntesek átlagosan 8,4 órát töltöttek el ébren eltelt idejükből nyugalmi állapotban (például ülve), miközben 92 alkalommal, azaz 5 és fél percenként álltak fel. Az értékek azonban jelentősen szórtak: volt olyan, aki csak 1,8 órát töltött el ülve, volt azonban olyan is, aki 21,2 órát. A felállások száma pedig eközben 14 és 180 között változott. A vizsgálatban résztvevők közül nem feltétlenül azok álltak fel a legtöbbször, akik naponta a legtöbb időt töltötték el ülve.

A tanulmányba 4757 húsz év fölötti embert vontak be, akik 2003 és 2006 között egy amerikai egészségügyi felmérésben vettek részt. Mindannyian olyan mérőeszközt viseltek napközben, amely regisztrálta aktivitásuk időtartamát és intenzitását.

Genevieve Healy kutatásvezető, az ausztráliai Queensland Egyetem munkatársa arra bíztatta az irodistákat, hogy álljanak fel telefonálás közben, a megbeszéléseket is tartsák inkább állva, és két emelet között lift helyett használják a lépcsőt. Jó ok lehet az ülő munkát végzőknek a mozgásra akár a mosdóba vagy a vízért való séta is.