A szívinfarktus koszorúér-elzáródás következtében alakul ki. A "rossz" LDL koleszterin oxidálódó formája rátapad a koszorúér belső felszinére, és a vastagodó zsírnemű párnácska mind jobban beszűkíti az ér átmérőjét. A vér áramlását már a szűkület is mind jobban megnehezíti, de az igazi gond az, ha az ér hirtelen teljesen elzáródik. A véráramba mind kifejezettebben bedomborodó párnácska felszíne az esetek egy részében igen vékony lemez, mely sérülékeny, és ha elszakad, a benne lévő zsír hirtelen betódul az ér belsejébe. Testhőmérsékleten a zsíros anyag folyékony és másodpercek alatt elindítja a véralvadás folyamatát.

Az alvadék elzárja az eret és az eredetileg általa vérrel ellátott szívizomzat nem kap oxigént, táplálékot és fokozatosan elhal. A koszorúerek különböző vizsgálati módszerei már eddig is lehetővé tették a szűkülő érszakaszok kimutatását, de arra nem volt megbizható technika, hogy jelezzék, mennyire sérülékeny a szűkületet okozó párna, a plakk.

Az infravörös fénnyel működő tomográfia a plakkok felszínének értékelésére alkalmas, de azt is jól mutatja, hogy a koszorúér-tágítás után behelyezett, fémhálóból készült henger, a stent milyen mértékben képes beépülni az érfalba. Az angol nevének betűszava alapján (Optical Coherence Tomography) világszerte OCT néven ismert módszert mind gyakrabban alkalmazzák a szívgyógyászatban.

Alessio La Manna és munkatársai leírják, hogy az OCT-katétert bevezetik a koszorúérbe. A katéterben csak egyetlen optikai fémszál van, mely infravörös fényt bocsájt ki. A módszer hasonlít a koszorúerekbe bejuttatott ultrahangvezetékes módszerre, de az infravörös fénnyel nyert kép különbözik.

Az OCT-kép bizonyos szempontból pontosabb a komputeres tomográf vagy a mágneses rezonancia nyújtotta felvételeknél is. Az új módszer főleg a plakkok sérülékenységének becslésére alkalmas, valamint az érbe beültetett stent átmérőjében esetleg kifejlődő beszűkülés megitélésére. Az eljárás előnye, hogy koszorúér-tágítás közben a beavatkozás még jobban kézben tartható.