A rohammentő által beszállított betegnél általában késedelem nélkül elkezdik a vizsgálatot, hiszen a hirtelen bekövetkező, nagy mellkasi fájdalom súlyos, heveny infarktusra utal. A meglepetés az, hogy valamennyi koszorúér átjárható, egyik sem záródott el, pedig a laboratóriumi leletek, az EKG is a szív bal kamráját vérrel ellátó koszorúér-hálózat súlyos zavarát mutatta. Ez a ritka helyzet az, amelyet az amerikai szívgyógyászatban megszakadt szív tünetcsoportnak neveztek el. 

Valójában japán kardiológusok írták le először ezt az ijesztő helyzetet. Megfigyelték, hogy vannak szívbetegek, akiknél a szív legfontosabb motorja, a bal szívkamra különös formát ölt: a szívcsúcs furcsán elődomborodik, ami a japán halászatban használatos polipfogó szerkezetre emlékeztet, az ottani szakorvosok ezért nevezték el tako-tsubo szívbetegségnek. Ezek a betegek általában változás kora utáni nők, akiket legtöbbször valamilyen nagy stressz ért, mint például a legjobban szeretett családtag elvesztése. Ennek megfelelően ezt a súlyos állapotot stressz okozta szívizom-károsodásnak is nevezték. 

Amir Lerman, a világhírű Mayo Klinika kardiológusa és munkatársai 12 ilyen nőbeteget vizsgáltak meg, és szívműködésüket 12 hasonló korú, de panaszmentes nő leleteivel hasonlították össze. Volt még egy harmadik csoport is: olyan nők, akiknél igazi szívinfarktus zajlott le. A vizsgálat résztvevőinek a pszichés stresszt változó hosszúságú, bonyolult számtani feladatok megoldása, illetve képrejtvények megfejtése jelentette. Közben az erek állapotát és működését mérték különböző műszerekkel. 

"A megszakadt szívű betegek koszorúerei stresszhelyzetben, amikor több vérre volna szükség és tágulniuk kellene, inkább összeszűkülnek, szemben az egészséges nők és a szervi szívbetegek ereivel - foglalta össze a vizsgálat vezetője. - Ha ez korán tisztázható, a szívrohamot könnyebb megelőzni." Az eredményeket az Amerikai Szívgyógyász Kollégium tudományos folyóirata közölte.