Az Alzheimer-kór progresszív, jellegzetes memóriavesztéssel, tájékozódászavarral, a magasabb kognitív funkciók károsodásával jellemezhető neurodegeneratív betegség, amely világszerte több mint 26 millió embert érint. Jelenleg csak a boncolás során állapítható meg teljes biztonsággal, hogy a beteg Alzheimer-kórban szenvedetett-e vagy sem az agyban lévő jellegzetes lerakódások (plakkok) és rostszerű szerkezetek (neurofibrilláris filamentumok) alapján - az előbbi a béta-amyloid nevű fehérjéből képződik, utóbbiak pedig a tau-proteinből épülnek fel. Egyébként a kórismézés kizárásos alapon folyik: a memóriazavar azon eseteit sorolják az Alzheimer-kórban szenvedők közé, akiknél kizárható a stroke (agyi érkatasztrófa), a tumor, valamint a súlyos alkoholizmus.

A Genti Egyetem kutatói Geert De Meyerrel az élen 416 felnőtt személy liquorját vizsgálták: köztük 114-en normális agyi funkcióval rendelkeztek, kétszáznál a demencia (elbutulás) előhírnökének tartott enyhe kognitív zavarok mutatkoztak, és további 102 egyén Alzheimer-kórban szenvedett.  A tudósoknak sikerült kimutatniuk a béta-amyloid és a tau-proteineket az Alzheimer-kórban szenvedő betegek 90 százalékánál. E fehérjék megjelentek az emlékezetkiesésben szenvedő személyek 72 százalékánál - ezek mindegyikénél öt év leforgása alatt kialakult az Alzheimer-kór.

A betegségre jellemző proteineket kimutatták a normális agy funkcióval rendelkező személyek 36 százalékánál is. "A kóros proteinek megjelenése a normális kognitív funkciókkal rendelkező személyek több mint harmadánál azt jelzi, hogy az Alzheimer-betegség kóros mechanizmusai már jóval a tünetek megjelenése előtt kifejtik hatásukat a szervezetben" - hangsúlyozta Geert De Meyer.