Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A „golf a milliomosok sportja” legalább annyira elcsépelt közhely, mint a Forma-1...
A „golf a milliomosok sportja” legalább annyira elcsépelt közhely, mint a Forma-1 száguldó cirkuszként való emlegetése. Azonban Szalma László, a Magyar Golf Szövetség Magyar Profi Golf Szövetség alelnökségi tagja szerint ez csak sztereotípia, amelyet inkább a golfhoz kapcsolódó életmóddal, illetve a sportot űző vállalatvezetőkkel azonosítanak.
Hazai golftörténelem
„Egy egész éves klubtagság kijön egy családi síelés árából, ráadásul a téli sporttal szemben golfozni jóval hosszabb ideig lehet, és még csak külföldre sem kell utazni hozzá” – magyarázza a szakember. „Persze hosszú távon sok pénzt el lehet költeni a golfra, azonban ahhoz, hogy valaki megismerkedjen ezzel a sportággal, esetleg némi jártasságot szerezzen benne, nem kell súlyos kiadásokba vernie magát.”
A szövetség információ szerint Magyarországon jelenleg hat „teljes értékű”, vagyis 18 lyukas pálya várja a játékosokat, emellett több kisebb, 9 és 6 lyukas pályán, illetve számos gyakorlóterepen, úgynevezett driving range-en is hódolhatnak szenvedélyüknek a golfozók.
„A környező országokhoz képest a magyar golfélet komoly hátrányból indult” – mondja Szalma László. Pedig a sportág viszonylag hamar otthonra lelt nálunk, az első bemutatót gróf Andrássy Géza, a NOB akkor tagja tartotta a budapesti lóversenypályán. Az első pályát 1908-ban építették Tátralomnicon, ahol egy évvel később már meg is rendezték az első versenyt. 1910-ben megalakult a Budapesti Golf Club, amely egy esztendő múlva felvette a Magyar Golf Club nevet. 1921-re elkészült a Széchenyi hegyi pálya, amelynek egyedülálló fekvése és technikás mivolta világszerte ismerté tette a magyar golféletet. A húszas években ezért hatalmas volt a fejlődés ezen a téren, a hazai játékosok pedig komoly nemzetközi elismeréseket vívtak ki maguknak.
A háború után azonban változott a helyzet. A golfot 1952-ben nemkívánatos sportnak nyilvánították, akárcsak az arisztokráciához köthető időtöltések számos formáját. Emiatt a meglévő pályák lassan elgazosodtak, s a sportág ismertsége is hanyatlásnak indult. Néhányan – köztük a sokáig segédedzőként tevékenykedő Stammel József – megpróbálták fenntartani a magyar golféletet, azonban 1970-ig nem jártak túl sok sikerrel. 1974-ben végül ismét megindult a szervezkedés, és öt évvel később megkezdődött a Kisoroszi pálya építése, a Kék Duna Golf Club alapításával egyetemben. 1989-ben pedig megalakulhatott a Magyar Golf Szövetség, amelynek első elnöke Dr. Gáti Ferenc volt.
A csaknem két évtizedes tiltás eredménye a számok tükrében köszön vissza: míg hazánkban megközelítőleg 3000 golfozót tartanak nyilván, akik összesen 8 „nagy” versenypályán, vagyis 18 lyukas terepen játszhatnak, addig ez a szám a szomszédos Ausztriában – ahol a sportág nem szenvedett a kommunista diktatúra idején – több mint 100 ezer regisztrált golfozó él, akik 128 pálya közül választhatnak. Szalma László szerint itt már éppen az a gond, hogy a túlkínálat miatt sokszor üresek a klubok előjegyzési naptárai. Persze érdemes körülnézni Csehországban is, ahol a golf nem került a tiltott sportok listájára. A HVG 2007-ben megjelent Bővülő Golfpiac Kelet-Európában című cikkében beszámolt arról is, hogy 2006-ban a csehek 16 másik ország elől elnyerték az International Association of Golf Tour Operators „Az év fel nem fedezett golfcélpontja” címét. A számok önmagukért beszélnek: Csehországban 69 golfpálya várja a játékosokat, és mintegy 40 ezren hódolnak a sportnak. Ez egyébként azt is jelenti, hogy 2 év leforgása alatt több mint tízezerrel bővült a cseh golfozók száma, a cseh kormány pedig már két éve ötmillió koronával támogatta a golfozási lehetőségek külföldi népszerűsítését.
„A golf nem csak egy sportág, hanem életforma” – állítja Szalma László. „Persze lehet szimulátoron is gyakorolni, egy ilyen 15-20 millió forintos berendezés azonban távolról sem adja vissza azt az érzést, amit egy 18 lyukas pálya végigjátszása jelent. A golfturizmus azért nagyon sikeres üzletág, mert az érdeklődő játékosok szeretik kipróbálni az újabb és újabb pályákat, hiszen a festői környezetbe telepített helyszínek jelentik a változatosságot. Minden egyes golfpálya más és más, ez függ az egyes országok adottságaitól és a konkrét helyszíntől is. Emellett mindig másokkal találkozhatunk, és egy 4-5 órás játszma során alaposan megismerhetjük partnereinket, sportolóként és emberként egyaránt.”
Itthon még kihasználatlan lehetőség a golfturizmus összekapcsolása a fürdőturizmussal. Magyarország adottságai ezen a téren hihetetlenül kedvezőek, a különösen gazdag héví készlet miatt. Az osztrák golfozóknak például több mint a fele a gyógyvíz miatt választja a büki Birdland golfpályát. Hasonló adottságú fürdőhely jó néhány van kis hazánkban, „csak” pályákat kellene építeni a közelükbe.
A PGAH (Magyar Profi Golf Szövetség) Oktatási Bizottságának vezetője, a kétszeres Európa-bajnok távolugróból a Testnevelési Egyetem Tanszékvezető egyetemi docensévé avanzsáló Szalma László az egyetem hallgatóságának is komolyan ajánlja, hogy a válaszható tantárgyak közül ne hagyják ki a golfot.
„Nagyon komoly üzletek köttetnek a golfpályák zöld gyepén, arról nem is beszélve, hogy elképesztő befolyású embereket lehet egy-egy játszma alatt megismerni” – magyarázza a golfoktatóként is tevékenykedő szakember. „A sportmenedzser szakosok számára legszívesebben kötelezővé tenném a golfot, mivel nagyon jó lehetőséget kínál a kapcsolatépítésre. Sokszor van úgy, hogy valaki ellátogat a kedvenc klubjába, ahol találomra kiválaszt egy játékos csoportot (flight-ot), akiknél még van üres hely. Néhány óra elteltével már szinte régi ismerősként tekintenek egymásra a csapattagok, s előfordulhat, hogy legközelebb már előre megbeszélik a közös játékot.”
Magyarországon mostanában nevelkedik az a generáció, akinek a tagjai már a nemzetközi porondon is sikereket érhetnek el. Az utánpótlás-neveléssel nincs probléma, évente több mint százan jelentkeznek a Magyar Golf Szövetség junior programjára. A sportág egyébként nemzetközi szinten is egyre jobban fejlődik, a 2000-es olimpiai játékokon bemutató sportként szerepelt, Sydneyben a legendás ausztrál játékos, Greg Norman képviselte a golfozókat. Szalma László szerint jövőre születhet döntés arról, hogy a sport visszakerüljön az olimpiai játékok programjába, 1920-ig ugyanis már szerepelt az ötkarikás viadalokon.
Andersen Dávid teljes cikkét az Utazás Plusz 2009 magazinban olvahatják.
Tavasszal nyit a Balaton első golfpályája
Nagyfiúk játéka 9 lyukra
Golfverseny a Balaton partján
