2009. április. 23. 17:04 MTI Utolsó frissítés: 2009. április. 23. 16:58 Plázs

Válság van, többet törődünk magunkkal

Gazdasági válság idején az emberek jobban figyelnek egészségük megőrzésére és a betegségek megelőzésére - derült ki a GfK LHS HealthCare piackutató felméréséből.

Az ezer ember megkérdezésén alapuló, január-márciusban készült közvélemény-kutatás szerint az egészségre történő odafigyelés leginkább a városi alsóközéposztályra és a "befutott értelmiségiekre" jellemző. A legkevésbé a szegény munkások rétege foglalkozik egészségével, bár ők is igyekeznek egyre jobban odafigyelni magukra.
   
Általában a felnőtt lakosság fele - 51 százalék - tesz ma többet a betegségek megelőzése érdekében, mint egy évvel korábban. Ők úgy gondolják, ma érdemes többet költeni az egészségükre, mint a tavaly. Még többen, a megkérdezettek 67 százaléka pedig többet szeretne tudni arról, hogy mit tehet a saját egészsége érdekében - olvasható a felmérésben.
   
A kutatás megállapítja azt is, hogy jelen gazdasági helyzetben megnőtt a bizalom az egészségügyi magánszolgáltatók iránt, elsősorban a fogorvosokat, a gyerekorvosokat és a szemészeket keresik fel. A szolgáltatások iránt 17-36 százalékkal nőtt az érdeklődés, a legnagyobb mértékben a szemorvosi szolgáltatások iránt. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a betegségek, amelyekkel nagy valószínűséggel magánszolgáltatóhoz fordulna, a válaszadók 66,4 százaléka a fogorvos-fogászati problémát jelölte meg.
   
A GfK piackutató vizsgálata kitért a vény nélkül gyógyszerek vásárlására is. A felmérés szerint a vény nélkül kapható gyógyszerek vásárlása kapcsán a lakosság 67 százaléka nem változtatott szokásain az elmúlt hónapokban. A legnagyobb változás a szegény nyugdíjasok körében figyelhető meg: 47 százalékuk már csak súlyosabb esetekben szerez be ilyen jellegű készítményeket, 33 százalékuk továbbra is vásárol vény nélküli gyógyszereket. A megkérdezettek mindössze 2 százaléka döntött úgy, hogy már nem vesz vény nélküli készítményt.
   
A legkevésbé a városi alsóközéposztály változtatott gyógyszervásárlási szokásain, hiszen 75 százalékuk ugyanazokat a vény nélküli gyógyszereket vásárolja, mint egy évvel korábban. A vényköteles gyógyszerek beszerzése során a lakosság 85 százaléka nem változtatott szokásain, nyolc százalék az orvostól kéri az olcsóbb gyógyszert, hét százalék pedig a patikában. 
   
A felső középosztály fogyasztói szegmensbe tartozók fogadják el leginkább az orvos által felírt gyógyszert, 93 százalékuk váltja ki a recepten szereplő medicinákat. A szegény nyugdíjasok azok, akik a leggyakrabban kérnek olcsóbb gyógyszert. Huszonhét százalékuk már az orvosnál, míg 20 százalékuk a gyógyszertárban kéri az olcsóbb orvosságot.

Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.