2009. február. 03. 13:00 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. február. 06. 15:27 Plázs

"Már nem az a kérdés, hogy lesz-e világjárvány"

Erősebb influenzajárvánnyal van dolgunk idén, három vírustörzs is megváltozott, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa. Egyre több a beteg, s a járvány még hetekig eltarthat. Több millió embert megbetegítő világjárvány kialakulása is várható.

A világ minden táján, évszaktól függően fordul elő: szezonját novembertől áprilisig éli, ám legtöbben decembertől márciusig betegednek meg, a vírus ugyanis kedveli a  a hűvös, nedves időszakot, a szárazság és a napfény elpusztítja őket. A cseppfertőzéssel – tüsszentés, köhögés, testi kontaktus –, leginkább levegőn át terjedő influenzavírus forrása maga a beteg ember, aki általában öt napig fertőz. Egy tüsszentés átlagosan százezer vírust juttat környezetünkbe, amelyek akár két napig is fertőzőképesek maradhatnak. A fertőzést követően a tünetek órák, de akár napok múlva is jelentkezhetnek. A betegség lehet enyhe lefolyású, de járhat súlyos szövődményekkel is.

Influenzajárvány Európában. A piros szín az erős, a sárga a közepes
erősségű járványt jelzi                              
© eiss.org
Nyugat- és Dél-Európában már enyhül, de Magyarországon a következő hetekben várható a járvány tetőzése. Január végén egy hét alatt több mint 21 ezer influenzaszerű megbetegedést jelentettek a háziorvosok, jelenleg a fővárosban és környékén regisztrálják a legtöbb beteget. Budapesten a 19 mintából hatban mutatták ki az influenza H3N2 típusú A-vírust, ez a vírustörzs jelent meg az ország többi területén is.

"Azért képes minden évben kisebb-nagyobb méretű járványt okozni a szezonális vírus, mert rendszeresen váltogatja szerkezetét, antigén tulajdonságait. Amennyiben a variáns nem tér el nagyban az előzőtől, akkor egy korábbi oltás után szerzett immunitás feltehetően az újat is kivédi. Ha lényegesen eltér a korábbi vírustól, a védettség nem alakul ki" - magyarázta a hvg.hu-nak Szolnoki István, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) járványügyi főosztályvezető-helyettese. "Az idén új vírusokat vártunk, a virológusok már tavaly tavasszal jelezeték, hogy a 2007-ben Ausztráliában feltűnt új vírusvariánsok fognak elterjedni Európában, helyi járványokat okozva" - fűzte hozzá Szolnoki.

A szakemberek úgy vélték, a korábbi években itt keringő vírusok már gyengék ahhoz, hogy járványt okozzanak, így az oltóanyagban lévő mindhárom vírust kicserélték. (Ez nem szokott sűrűn előfordulni, az utóbbi tíz évben nem történt ilyen.) Az előrejelzések azt mutatták, hogy a vakcinában lévő három vírus közül fog valamelyik megerősödni, s a jóslat bevált. Tíz-tizenöt éve az oltóanyag három komponensű (kétféle A-vírus: H1N1 és H3N2 típusú, és 1 B-vírus van benne), azaz három vírust tartalmaz. Ennél persze többet is lehetne bele tenni, de az bonyolítaná a folyamatot, s az ellenszer nem készülne el időben; ez jelenleg is hat-nyolc hónapot vesz igénybe.

Járványok idején valamennyi országban – ahol van fejlett virológia – gyűjtik, majd kutatólaboratóriumokba küldik a vírusokat, megvizsgálják az antigén-szerkezetüket; így tudják figyelemmel kísérni a változásokat, felfigyelni a variánsokra. Majd kiválasztanak olyan vírusokat, amelyek lényegesen eltérnek a korábbiaktól, illetve olyanokat, amelyek életképesek. Megnézik, hogy azon a kontinensen, ahol kimutatták a vírust, milyen mértékű járványt okozott – féléves csúszással vándorolnak –, s ennek alapján előre megjósolható, melyek lesznek az új járványt kirobbantó variánsok. Így az a vírus, amely most fertőz Magyarországon, júniustól augusztusig a déli féltekén okozhat megbetegedéseket; mindez fordítva is igaz, amely délen okozott járványt, az hozzánk jön át ősszel. Éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) félévente határozza meg, milyen oltóanyag kell az északi, s milyen a déli féltekére.

"Sosem késő, lehet, sőt kell is oltani járvány idején – szögezi le a járványügyi szakember –, ugyanis 7-10 nap alatt kialakul a védettség, a járvány pedig egy hónapig is tarthat, de utána is okozhat megbetegedéseket, mivel ez egy új vírus, s elképzelhető, hogy erős lesz a következő szezonban is. Idén jóval többen betegedhetnek meg – a tavalyi járvány hét hétig tartott, és mintegy 250 ezer megbetegedést regisztráltak –, erre engednek következtetni az európai adatok. Ott, ahol már lefelé megy a járvány (például Nagy-Britannia), másfél-kétszer annyi esetszámot regisztráltak mint tavaly. S Magyarország sem lesz kivétel.  Egy átlagos járvány a lakosság 5-15 százalékát fertőzheti meg, ez 500-1,5 millió beteget jelent, s idén inkább a millióhoz leszünk közel.

Az ÁNTSZ adatai szerint nagyjából másfél millióan részesültek influenza elleni védőoltásban; a térítésmentes vakcinán kívül a gyógyszertárakban több mint 125 ezer oltóanyagot vásároltak meg.

Lesz-e világjárvány? (Oldaltörés)

A szezonális influenzajárványok minden évben megjelennek; ezek a valamikori nagy pandémiából ittmaradt vírusok varriánsai, attól függően, hogy mennyire erősek, kisebb-nagyobb járványokat okozhatnak, s földrészről földrészre terjedhetnek. Ám amikor világjárványról, azaz pandémiáról beszélünk (ami nagyjából egyidejűleg érint több kontinest), akkor teljesen új vírussal van dolgunk, ami mindig egy állatvilágban meglévő influenzavírus és egy szokványos humán vírus kereszteződéséből alakul ki.

Orvos látta már?
© Pataky Zsolt
Országos járványról akkor beszélhetünk, ha kétszáz beteg jut százezer lakosra. A tapaszatalatok szerint a tényleges betegek száma a regisztráltak duplája is lehet. A gyermekeket elviszik orvoshoz a szülők, ám a felnőttek, illetve az idősebbek általában akkor mennek csak el, ha már szövődmények jelentkeztek. Az influenza ugyanis kimeríti a szervezetet, s ilyenkor a beteg könnyebben kap meg valamilyen másik fertőzést.

Egy fiatal, egészséges embernél nem nagy baj, ha nem megy el orvoshoz, hiszen pár nap alatt meggyógyul, s közben is csak a lázcsillapításra kell odafigyelnie. Ám idősebbeknél nem ilyen egyszerű a helyzet, a fertőzés akár halált is okozhat, mert a legyengült szervezetben elszaporodnak a vírusok, amelyek súlyos szövődményeket okozhatnak. A leggyakoribb szövődmény a tüdő-, a középfül- illetve orrmelléküreg-gyulladás, de akár szívizom-, agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is előfordulhat. Olykor neurológiai és mentális szövődmények is kialakulnak. Veszélyeztetettek a krónikus betegek is, náluk az alapbetegség súlyosbodhat a fertőzés során.
Pandémia esetén a betegség lefolyása súlyosabb, mint amikor csak vírusvariánsok támadnak. Eddig öt ilyen volt; a hírhedt 1918-19-es spanyolnáthát nagyon agresszív vírus okozta, a lakosság pedig nem volt felkészülve. Húszmillió halálos áldozatot követelt világszerte, a vírus (H1N1) a fiatal és egészséges emberekkel is végzett, akár 48 óra alatt. 1957-ben jelent meg a H2N2 típus (ázsiai influenza), amely szintén világméretű járvánnyá nőtte ki magát, majd 1968-ban a H3N2 típus, a hongkongi influenza szedte áldozatait, itthon ötmillió embert fertőzött meg. A későbbi kutatások kiderítették, hogy a spanyolnátha kórokozója sertésből, míg az 1957-es ázsiai és az 1968-as hongkongi járvány vírusa szárnyasból került át az emberi szervezetbe.

"Nem az a kérdés, hogy lesz-e világjárvány, hanem az, hogy mikor" -  vélekedik az OTH járványügyi főosztályvezető-helyettese, hozzátéve: 4-5 éven belül bekövetkezhet az, 
amitől félünk, ugyanis 30 év telt el a legutóbbi pandémia óta. Szolnoki szerint most is minden adott egy új vírus születéséhez: ott vannak az agresszív állati vírusok (gondoljunk a madárinflunenzára), s megvan a humán kontaktus is, így lehetséges a két vírus kereszteződése. Amennyiben a kettő eredményeként létrejön egy súlyos megbetegedéseket okozó, a humán terjedésre képes új vírus, az rövid időn belül földrészekre, az egész világra kiterjedő nagy járványt fog okozni. A szezonális járványok figyelemmel kísérése, a nagyszámú minta begyűjtése és vizsgálata részben az új világjárvány előre jelzését, időbeni észlelését is szolgálja.

Egy pandémia a világ lakossságának felét megbetegítheti. A nagy népsűrűség miatt az emberek harmada belehalna az influenzába vagy szövődményeibe, mire elő lehetne állítani az oltóanyagot. Bármelyik influenzavariáns elleni vakcina kifejlesztése, biztonsági tesztelése és forgalomba hozatala túl hosszú időt venne igénybe egy gyorsan terjedő járvány megfékezésére. Ezért egy esetleges világjárvány korai szakaszában a fertőzések kezelésére valószínűleg csak vírusölő gyógyszerek lesznek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a lakosság 25 százalékának kezelésére elegendő vírusölő gyógyszert kell tartalékolni, s minden országnak el kellett készítenie saját pandémiás tervét. Magyarországon 2005 novemberében készült el a Nemzeti Influenza Pandémiás Terv, s létrehoztak egy ezzel foglalkozó bizottságot is.
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.