"Összehangolt globális lépések szükségesek, hogy visszaszorítsuk az antibiotikumok szükségtelen alkalmazását, ellenkező esetben a gyógyításban visszatérhetünk az antibiotikumok előtti korba" - írja Otto Cars, az Uppsalai Egyetem docense, aki brit, belga és finn kollégáival jegyzi a British Medical Journal szerkesztőségi cikkét.  Amennyiben elmaradnak ezek a lépések, a gyógyszer-rezisztencia sebészeti beavatkozások, szervátültetések, a kemoterápia eredményességét fenyegetheti.
 
Mint rámutatnak, minden egyes esetben, amikor antibiotikumot rendelnek, valamennyit felélnek a gyógyszer hatékonyságából, csökkentve ezzel jövőbeli alkalmazhatóságukat. Ennél fogva az antibiotikumokat többé nem lehet megújuló gyógyszerforrásként kezelni.
 
A szerzők szerint az antibiotikumok aggasztó tempóban veszítenek a hatékonyságukból, ugyanakkor csökken a megjelenő új készítmények száma. Míg 1930 és 1970 között az antibiotikumok tucatnyi új családja jelent meg, azóta mindössze két csoport bukkant fel a piacon.
 
Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (European Centre for Disease Prevention Control) szerint kontinensünket járványügyi szempontból elsősorban az antibiotikumokkal szemben ellenálló kórokozók fenyegetik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig még 2000-ben mutatott rá arra, hogy a rezisztens baktériumtörzsek gondjának megoldása révén előzhetők meg a jövőbeli egészségügyi katasztrófák.
 
A Science Daily tudományos hírportál által ismertetett cikk szerzői felteszik a kérdést, hogy ily komoly figyelmeztetések ellenére miért nem történik semmi érdemleges. Mint rámutatnak, még mindig túl sok antibiotikumot írnak fel az orvosok, ahogy elterjedt az öngyógyítás is, amikor az előző betegség után visszamaradt készítményeket az emberek gondolkodás nélkül beszedik.
 
Keveset tud a közvélemény az antibiotikum-rezisztenciának az egyénre, az egészségügyi ellátásra és a társadalomra gyakorolt gazdasági hatásairól. Feltehetően ezzel is magyarázható a politikusok, a közegészségügyi szakemberek és a fogyasztók részéről megnyilvánuló közöny.
 
További gond, hogy kevés erőfeszítés történik új antibiotikumok kifejlesztése érdekében. Mint a kutatók rámutatnak, mindenekelőtt új hatásmechanizmusú antibiotikumok kifejlesztésére van szükség, s emellett szigorúan szabályozni kell ezek alkalmazását.
 
"Nem szabad megismételni a múlt hibáit" - hangsúlyozzák a szerzők, akik szerint ebben mindenekelőtt a fogyasztók felvilágosítására kell helyezni a hangsúlyt. Az embereknek ugyanis meg kell érteniük, hogy amennyiben szükségtelenül szedik az antibiotikumokat, ezzel mások gyógyulási esélyeit csökkentik.