Bár újságíró körökben már egy éve beszédtéma volt a "nőket fertőző AIDS-es férfi” története és a titokban folytatott rendőrségi nyomozás, a sztorit csak nemrég szellőztette meg az egyik internetes bulvárlap. A végül „AIDS-botrányként” elhíresült ügy főszereplőjét, azaz a vádlottat, K. Zoltánt a legolvasottabb országos napilap nemes egyszerűséggel csak őrült AIDS-esnek nevezte (zárójelben jegyezzük meg, hogy a férfi vírushordozó, betegsége nincs az AIDS stádiumában), ráadásul olyan fényképeket is közölt róla, amelyen barátai, kollégái azonnal ráismertek.

Ennél azonban jóval többet ártottak a többi betegnek – köztük a vád szerint a K. Zoltán által megfertőzött nőknek is –, valamint az AIDS-et átlagosan ismerő embereknek azzal, hogy óriási sületlenségeket írtak a témáról. Így a kizárólag bulvárlapokból tájékozódó tömegek egyebek mellett megtudhatták, hogy K. Zoltán „AIDS-szel fertőzte meg partnereit”, a biztos halálba juttatva őket, mert ez a betegség „gyógyíthatatlan”, „nincs rá gyógyszer”.

A bulvársajtóban a férfi áldozataként bemutatott, történetéről könyvet írt exfeleség végül maga is a bulvár áldozatává is vált: a „botrány” kirobbanása után ott kellett hagynia munkahelyét, ráadásul – mint azt blogjában kifejtette – a sorstársai a szemére vetették, hogy a médiához hasonlóan ő is gyógyíthatatlan betegségnek állítja be az AIDS-t. Pedig nem az.

„Ezekben a híradásokban egy árva szó sem esett arról, hogy ez már egy kezelhető betegség. A gyógyszerekkel hosszú időre megfelelő életminőség biztosítható” – hangsúlyozta a hvg.hu-nak dr. Bánhegyi Dénes. A HIV-fertőzött betegeket is kezelő fővárosi Szent László Kórház osztályvezető főorvosa hangsúlyozta: a krónikus betegségek közül az AIDS mára az egyik legeredményesebben gyógyítható. „A fertőzött embereknek szinte ugyanolyan erős marad az immunrendszere évtizedeken keresztül, mint egészséges társaiknak. Ugyanolyan esélyekkel élnek, de ennek ára is van. Szigorúan kell szedniük a gyógyszereket, mert ha ezt nem veszik komolyan, akkor olyan vírusok alakulhatnak ki a szervezetükben, amelyekre a gyógyszerek nem hatnak” – magyarázta Bánhegyi. A közel 1500 regisztrált fertőzöttből idehaza négyszázan szedik ezeket a korszerű, a tb által finanszírozott gyógyszereket. Az AIDS felfedezése óta húsz új, originális gyógyszert fejlesztettek ki, ami a főorvos szerint – más betegségek kutatásaival összevetve – óriási teljesítmény.

Bánhegyi szerint azonban nemcsak a „civilek”, hanem az orvosok között is sokan vannak, akik keveset tudnak az AIDS-ről és a HIV-ről. „Nagyon sok olyan betegünk van, aki késői stádiumban kerül hozzánk. A tüneteivel végigjárja az összes egészségügyi intézményt, mire valamelyik orvosnak eszébe nem jut, hogy esetleg HIV-fertőzött. De talán azért sem gondolnak az AIDS-re az orvosok, mert ez azért mégiscsak egy ritka betegség idehaza” – magyarázza a főorvos.

Nemzetközi viszonylatban Magyarországon tényleg alacsony a fertőzöttségi szint: a regisztrált HIV-fertőzöttek száma 1400 alatt van. Igaz, nagyjából 1000-1500 főre tehető azok száma, akik fertőzöttek, de ezzel nincsenek tisztában, esetleg sejtik, de nem mernek elmenni szűrésre. Pedig minél hamarabb diagnosztizálják a betegséget, annál jobban kezelhető. „Hatékony kezelés mellett jelentősen csökken a vírus mennyisége a vérben, a testnedvekben, a spermában, a hüvelyváladékban” – mondja Bánhegyi Dénes. Márpedig nagyon sokan azért nem járnak szűrésre, mert attól rettegnek, hogy az esetleges pozitív teszt egyenlő lenne a halálos ítéletükkel. De ez nem igaz. A szűrés azért fontos, hogy időben kiszűrjék a betegséget, s ha kell, elkezdjék a gyógyszeres kezelést, nem pedig azért, hogy a kiszűrt személy szembesüljön a halállal. Mint mondta, az AIDS-ben Magyarországon elhunytak kétharmada az első szövődményébe hal bele. (Idehaza évente átlagosan 5-6 beteg hal meg AIDS-ben.)

A hatékonyabb felvilágosító kampányra azért is lenne nagy szükség, mert egyes szakértők szerint az alacsony fertőzöttségi szint csak illúzió, Magyarország „HIV-robbanás” előtt áll. Az Országos Epidemiológiai Központ által közölt statisztikák tényleg növekedést mutatnak, igaz, ez nem számottevő. Míg tavaly összesen 81 HIV-fertőzött személyt regisztráltak idehaza, addig idén szeptember végéig már 87-et. A legdurvább év 2005 volt, akkor összesen 106 embernek lett pozitív a tesztje. A statisztikából az is kiderül, hogy Budapesten és Pest megyében van a legtöbb regisztrált beteg, összesen 834 személy.

Legutóbb szeptemberben Újhelyi Eszter, a Nemzeti AIDS-bizottság titkára beszélt a várható HIV-robbanásról. A szakember szerint a felvilágosítás alacsony szintje ugyanúgy hozzájárulhat ehhez, mint az a tény, hogy miközben az egyik leginkább érintett csoport, a melegek szűrését viszonylag jól megoldották, addig a szakembereknek kevés információjuk van az intravénás droghasználókról és a fertőzött heteroszexuálisokról.

A szűrőállomásokon szinte csak homoszexuálisakat látni. Nem csoda hát, ha a statisztikák szerint a regisztrált fertőzöttek nagy része még mindig a melegek köréből kerül ki. Igaz, szép számmal vannak azok is, akik anonim szűrésen vettek részt, vagy más okból maradt ismeretlen a szűrést végzők előtt szexuális beállítottságuk. „A magyar társadalom nagy része szerintem még mindig azt hiszi, hogy ez csak a melegek betegsége” – magyarázta a hvg.hu-nek egy homoszexuális HIV-fertőzött, aki egyetért azokkal, akik AIDS-ügyben a vészharangot kongatják. „Könnyű úgy az alacsony fertőzöttségi szintet fenntartani, hogy az emberek nem járnak szűrésre” – mondta. Tény, hogy a Szent László kórház kezeltjei között is egyre több a heteroszexuális nő.