Tizenhárom kiló svájci aranyból készültek az olimpiai medálok
A 986 érem a napokban készült el a főváros melletti Aszpropirgosz egyik műhelyében, s darabonként 150 grammot nyomnak.
Az athéni olimpia görög szervezői Svájcból szerezték be az érmekhez szükséges 13 kg aranyat. A darabonként 150 grammot nyomó medálok hat gramm aranybevonatot tartalmaznak, a fennmaradó rész pedig ezüstötvözet. Ugyancsak 986 példány készül az ezüstrémekből, míg bronzéremből 1150-et osztanak ki.
Az érmek 1928 óta először megváltozott – és a következő olimpiákon is érvényes – arculattal jelennek meg: a gladiátor viadalokra használt római Colosseum helyett az 1896-os, első újkori játékoknak otthont adó athéni Panathinaikosz-stadion került az előlapra. Mellette Niké, a győzelem istennője és a sportág neve szerepel. A hátoldalon az ókori Pindarosz egyik ódájának kezdősorai, egy tűztartó kehely és az idei játékok emblémája látható.
(MTI)
Az érmek 1928 óta először megváltozott – és a következő olimpiákon is érvényes – arculattal jelennek meg: a gladiátor viadalokra használt római Colosseum helyett az 1896-os, első újkori játékoknak otthont adó athéni Panathinaikosz-stadion került az előlapra. Mellette Niké, a győzelem istennője és a sportág neve szerepel. A hátoldalon az ókori Pindarosz egyik ódájának kezdősorai, egy tűztartó kehely és az idei játékok emblémája látható.
(MTI)
