2004. július. 18. 13:29 hvg.hu Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 non-base

Jóváhagyott olimpiai keret és díjazás

A Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése szombaton jóváhagyta a 28. nyári olimpiai játékokra utazó magyar küldöttség személyi összetételét. Így Athénban 22 sportágban 212 versenyző képviseli a piros-fehér-zöld színeket - jelen állás szerint, mivel egy-két sportágban még van lehetőség kvótaszerzésre.

Ezzel a MOB 110 éves történetének harmadik legnagyobb delegációja utazik a görög fővárosba. A 212 versenyző mellett 4 hivatalos tartalék (3 vívó és 1 evezős) tart a csapattal, ők azonban a NOB szabályai szerint nem lakhatnak az olimpiai faluban. Atlétikában még egészen augusztus 9-éig van lehetőség szintteljesítésre és teniszben is elképzelhető, hogy bővül a névsor, mivel Czink Melinda harmadik a várólistán.



Kereskedjen ezzel a hírrel a Hírbörzén!
Minimum 220 fős lesz a magyar olimpiai csapat?
Schmitt Pál MOB-elnök 20 érem, közte 8 arany megszerzését tartja reálisnak. Aján Tamás főtitkár 12-14 potenciális aranyeséllyel számol, és úgy kalkulál, hogy ennek 50-60 százaléka szokott realizálódni. Molnár Zoltán csapatvezető viszont kiemelte, hogy 2000-ben kisebb csodának számított a magyar csapat eredményessége (8 arany, 6 ezüst, 3 bronz), s mivel azóta nem történt jelentős változás a magyar sportban, kevesebb első helyet vár, mint Sydneyben.





A jutalmazás elveit és a nagyságrendeket már korábban elfogadta a kormány, a közgyűlésnek nem volt ellenvetése. Így az Athénban egyéni versenyszámban győztes magyar sportoló nettó 10 millió forintra, a második 8 millióra, a harmadik 6 millióra számíthat. A csapatsportágban aranyérmesek fejenként 5 millióval gazdagodnak. A MOB ugyanakkor szeretné, ha nemcsak az első hat, hanem bizonyos sportágakban a 7-8. helyezettek is kapnának prémiumot. (MTI)
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.