Szex és Kína
Az egyéjszakás kalandokról szóló regényeket veszik, mint a cukrot, többé nem tabutéma a szex Kínában, sőt! Kínai szociológusok egyenesen szexuális forradalomról beszélnek, miközben Catherine Millet kínai megfelelője a világhálón lázad a prüdéria ellen.
Sem az nem tabu többé Kínában, ha írnak, sem az, ha olvasnak a szexről - állítják azok a szociológusok, akik nemrég tették közzé azt a listát, amely az idei év legnépszerűbb, szexszel kapcsolatos híreit tartalmazza. Társadalomtudósok szerint egyenesen a Nyugaton a hatvanas években lezajlott szexuális forradalom érte utol – kissé megkésve - Kínát.
A pornográf jelenetekkel gazdagított regények népszerűek, a kínai könyvkiadók ezért az utóbbi időben számtalan ilyen könyvet dobtak a piacra, amelyek a várakozásoknak megfelelően a bestsellerlisták élén landoltak idén az üzletekben. A kínai nők egyéjszakás kalandjait bemutató, májusban megjelent Hajnali szakítás című könyv eddig közel kétszáz ezer példányban kelt el, és az eladott példányszámokat tekintve két másik erotikus regény (Félnapos boldogság és a Miért akarlak rózságyra fektetni?) is csúcsra ért.
De nemcsak nyomdákból kerülnek ki a szexuális forradalom „propagandaanyagai”. A nemi életét nagydobra verő francia művészettörténészhez, Catherine Millet-hez hasonlítja magát Li Li kínai újságíró, aki a Blogcn.com oldalon található szexnaplójában rögzíti mindennapi szexuális élményeit. (Catherine Millet 2001-ben közölt önéletrajzi regénye fenomenális bestseller volt Franciaországban és más államokban.) Li Li írásának töretlen népszerűségét jelzi, hogy a szájtot november közepe óta több mint százhatvanezer ember látogatta meg, jelenleg is több ezren olvassák naponta. A sikernek persze árnyoldala is van: a homoszexuális szerzőt a weben inzultálják, ténykedésével kapcsolatban a kínai kormány rosszallását fejezte ki, munkahelyét pedig ott kellett hagynia. Bár az egykor rovatvezetőként dolgozó újságíró naplójának társadalmi megítélését nem tükrözheti hűen, mégis figyelemreméltó a Sina.com internetes felmérése, mely szerint Li Li weboldalát a válaszadók 18 százaléka (38 ezer ember) tartja szégyenletesnek, 23 százalékuk viszont úgy véli, a napló a szexuális szabadság demonstrációja.
A szexuálszociológusok szerint Li Li naplója is bizonyítja, hogy az elmúlt években a szüzesség elvesztette hagyományos társadalmi értékét Kínában. Ennek jeleként értékelik azt is, hogy a korai szex a kínai társadalomban már inkább norma, mint kivétel. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia egyik kutatója, Li Dzsinhe tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 1980-ban Pekingben mindössze a lakosság 15 százalékának volt része a korai szexben, addig 2002-ben ez az arány már 80 százalék.
A szexuális forradalom okozta szemléletváltás nemcsak az irodalomban és a sajtóban, de a jogban és az oktatásban is érezhető, állítják a témával foglalkozó társadalomtudósok. A szociológusok példának hozták fel azt az esetet, amikor egy házaspár perelt egy nyugat-kínai tartományi rendőrőrsöt, ahol azért tartották őket fogva, mert otthonukban pornófilmet néztek. A viszonylag nagy nyilvánosságot kapott perben végül a házaspár nyert; a bírói ítélet szerint a rendőrök intézkedésükkel beavatkoztak a pár magánéletébe.
A pornográf jelenetekkel gazdagított regények népszerűek, a kínai könyvkiadók ezért az utóbbi időben számtalan ilyen könyvet dobtak a piacra, amelyek a várakozásoknak megfelelően a bestsellerlisták élén landoltak idén az üzletekben. A kínai nők egyéjszakás kalandjait bemutató, májusban megjelent Hajnali szakítás című könyv eddig közel kétszáz ezer példányban kelt el, és az eladott példányszámokat tekintve két másik erotikus regény (Félnapos boldogság és a Miért akarlak rózságyra fektetni?) is csúcsra ért.
De nemcsak nyomdákból kerülnek ki a szexuális forradalom „propagandaanyagai”. A nemi életét nagydobra verő francia művészettörténészhez, Catherine Millet-hez hasonlítja magát Li Li kínai újságíró, aki a Blogcn.com oldalon található szexnaplójában rögzíti mindennapi szexuális élményeit. (Catherine Millet 2001-ben közölt önéletrajzi regénye fenomenális bestseller volt Franciaországban és más államokban.) Li Li írásának töretlen népszerűségét jelzi, hogy a szájtot november közepe óta több mint százhatvanezer ember látogatta meg, jelenleg is több ezren olvassák naponta. A sikernek persze árnyoldala is van: a homoszexuális szerzőt a weben inzultálják, ténykedésével kapcsolatban a kínai kormány rosszallását fejezte ki, munkahelyét pedig ott kellett hagynia. Bár az egykor rovatvezetőként dolgozó újságíró naplójának társadalmi megítélését nem tükrözheti hűen, mégis figyelemreméltó a Sina.com internetes felmérése, mely szerint Li Li weboldalát a válaszadók 18 százaléka (38 ezer ember) tartja szégyenletesnek, 23 százalékuk viszont úgy véli, a napló a szexuális szabadság demonstrációja.
A szexuálszociológusok szerint Li Li naplója is bizonyítja, hogy az elmúlt években a szüzesség elvesztette hagyományos társadalmi értékét Kínában. Ennek jeleként értékelik azt is, hogy a korai szex a kínai társadalomban már inkább norma, mint kivétel. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia egyik kutatója, Li Dzsinhe tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 1980-ban Pekingben mindössze a lakosság 15 százalékának volt része a korai szexben, addig 2002-ben ez az arány már 80 százalék.
A szexuális forradalom okozta szemléletváltás nemcsak az irodalomban és a sajtóban, de a jogban és az oktatásban is érezhető, állítják a témával foglalkozó társadalomtudósok. A szociológusok példának hozták fel azt az esetet, amikor egy házaspár perelt egy nyugat-kínai tartományi rendőrőrsöt, ahol azért tartották őket fogva, mert otthonukban pornófilmet néztek. A viszonylag nagy nyilvánosságot kapott perben végül a házaspár nyert; a bírói ítélet szerint a rendőrök intézkedésükkel beavatkoztak a pár magánéletébe.
