Ki nyerne a kettős állampolgárságon?
Míg Szlovákia és Románia esetében e két nemzet ellenkezése hátráltatja a határon túli magyarság érdekeinek szélesebb körű érvényesítését, Szerbia váratlanul ajánlatot tett a vajdasági magyarok jövőbeli utazásait nagyban megkönnyítő kettős állampolgárság bevezetésére. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) a héten aláírásgyűjtést kezdeményezett az ötlet magyarországi elfogadása érdekében. Ön szerint milyen hatásokkal járna a kettős állampolgárság bevezetése Magyarországon?
A délvidéki magyar pártok keddi egyeztetésén egyetértés született arról, hogy legkésőbb augusztus 10-éig közös levelet küldenek Medgyessy Péternek, kérve a magyar kormányfőtől a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdések "alapos és szakszerű" megvitatásának lehetőségét.
A javaslat támogatói – köztük Ágoston András, az VMDP elnöke – szerint a kettős állampolgárság intézményéből nemcsak a délvidéki magyaroknak, hanem az anyaországnak is származna haszna. Szerinte ugyanis a kettős állampolgárság lehetővé tenné a rossz demográfiai mutatókkal sújtott anyaország kormányának, hogy olyan munkaerő-stratégiát alakítson ki, amely "szavatolná az ország fenntartható gazdasági fejlődését". "A kettős állampolgárság intézménye kiaknázhatóvá teszi mind a magyarországi, mind pedig a határon túli nemzetrészek belső potenciálját" úgy, hogy közben a magyar kormány "tovább viszi a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatát" – véli a magyar féltől határozottabb lépéseket követelő Ágoston. Ami a másik oldalt, a vajdasági magyarokat illeti, a kettős állampolgárság elsősorban a szabad mozgás lehetőséget teremtené meg, ami a magyar részről november elsejétől bevezetendő vízumkényszert tekintve a legjobbkor jönne a vajdasági magyaroknak.
"Egyetlenegy komoly veszélye van, és ezt leginkább Kasza Józsefnek és a határon túli szervezeteknek kell felmérniük: a kettős állampolgárság milyen eredményt fog szolgálni? A szülőföldön való megmaradást erősíti-e, vagy csábít az áttelepülésre" – nyilatkozta július elején Tabajdi Csaba szocialista politikus a Magyar Rádiónak. S bár magyar részről Tabajdin kívül Kovács László külügyminiszter is megfontolandónak nevezte a magyar-szerb kettős állampolgárság intézményét, komolyabb előrelépés a júniusi szerb felajánlás óta nem történt. A magyar politikai elit "rövidlátó és gyáva, az állami ügyet mindig fontosabbnak tartotta a nemzeti ügynél, a határon túli politizálást pedig csak belpolitikai célokra használta" – összegezte keserűen az MTI-nek az eddigi magyar kormányok határon túli politikájáról alkotott véleményét Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségnek (VMDK) elnöke, hozzátéve: "a kettős állampolgárság annak az ügye, aki adni akarja".
Aki azonban adhatná, attól tart, a kettős állampolgárság intézménye elszippantaná a magyarokat a Vajdaságból, a kivándorlás mértékétől függően lassú vagy gyors fogyásra ítélve az ottani magyar közösséget. A Tabajdi által is megszólított Kasza József, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, szerb miniszterelnök-helyettes szerint azonban túlzott óvatosság ettől félni. A kettős állampolgárság ügyében korábban feltűnően hallgatag Kasza szerint az intézmény bevezetése amellett, hogy a vajdasági horvátokhoz hasonlóan szabadabb mozgási lehetőséget és nagyobb biztonságot nyújtana a délvidéki magyarságnak, elősegítené a vajdasági magyarok szülőföldjükön maradását is. Kasza mondatait támasztja alá az az Ágoston által ismertetett felmérés, mely szerint a megkérdezett délvidéki magyarok kevesebb, mint öt százaléka akar áttelepülni az anyaországba, ellene szól viszont a fent említett vajdasági horvátok példája, akik a kettős állampolgárság megszerzése után tömegesen vándoroltak át a szomszédos anyaországba.
A kettős állampolgársággal kapcsolatos kezdeményezések azután kaptak új erőre, hogy Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök Medgyessy Péter magyar kormányfő vajdasági látogatása során kijelentette: Szerbia és Montenegrónak nem lenne ellenvetése a vajdasági magyarok kettős állampolgárságával szemben. Zsivkovics ezt arra hivatkozva jelentette ki, hogy a közelmúltban maga Szerbia és Montenegró is elfogadott egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi a kettős állampolgárság odaítélését. A közép-kelet-európai régióban ez nem ritka megoldás, a különböző országokban azonban más és más jogokat takar. Míg Bulgáriában egy kettős állampolgár akár kormányfővé is választható, Szlovákiában a szlovákon kívül más állampolgársággal is rendelkező személyek nem tölthetnek be olyan funkciót, amely során államtitkokhoz juthatnak. Ennél is szűkebb jogokat gyakorolhatnak a romániai kettős állampolgárok: ők nemcsak közjogi méltóságokat nem tölthetnek be, hanem parlamenti, sőt önkormányzati választásokon sem indulhatnak.
Magyarországon a kettős állampolgárságok - amennyiben állandó bejelentett magyarországi lakcímük van, és idehaza tartózkodnak - ugyanolyan választói joggal rendelkeznek, mint az egyszerű magyar állampolgárok. Érdekes módon azonban ez a lehetőség inkább hátráltathatja, mint segíti a vajdasági magyarok közös ügyét, hiszen – mivel nem valószínű, hogy a kettős állampolgárságú határon túliak közül többen szavaznának a balliberális pártokra, mint a nemzeti érzelműekre – a jelenlegi kormánynak szigorúan saját politikai céljait tekintve nem érdeke precedenst teremteni a kettős állampolgárság szerbiai bevezetésével. Hacsak nem hisznek a jó tett helyében jót várj mondás igazságában. Abban tehát, hogy a határon túli magyarok – és persze az ügyüket pártoló honiak - szavazataikkal jutalmaznák meg azokat, akik nem csak ígértek, hanem tettek is értük valamit.
A javaslat támogatói – köztük Ágoston András, az VMDP elnöke – szerint a kettős állampolgárság intézményéből nemcsak a délvidéki magyaroknak, hanem az anyaországnak is származna haszna. Szerinte ugyanis a kettős állampolgárság lehetővé tenné a rossz demográfiai mutatókkal sújtott anyaország kormányának, hogy olyan munkaerő-stratégiát alakítson ki, amely "szavatolná az ország fenntartható gazdasági fejlődését". "A kettős állampolgárság intézménye kiaknázhatóvá teszi mind a magyarországi, mind pedig a határon túli nemzetrészek belső potenciálját" úgy, hogy közben a magyar kormány "tovább viszi a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatát" – véli a magyar féltől határozottabb lépéseket követelő Ágoston. Ami a másik oldalt, a vajdasági magyarokat illeti, a kettős állampolgárság elsősorban a szabad mozgás lehetőséget teremtené meg, ami a magyar részről november elsejétől bevezetendő vízumkényszert tekintve a legjobbkor jönne a vajdasági magyaroknak.
"Egyetlenegy komoly veszélye van, és ezt leginkább Kasza Józsefnek és a határon túli szervezeteknek kell felmérniük: a kettős állampolgárság milyen eredményt fog szolgálni? A szülőföldön való megmaradást erősíti-e, vagy csábít az áttelepülésre" – nyilatkozta július elején Tabajdi Csaba szocialista politikus a Magyar Rádiónak. S bár magyar részről Tabajdin kívül Kovács László külügyminiszter is megfontolandónak nevezte a magyar-szerb kettős állampolgárság intézményét, komolyabb előrelépés a júniusi szerb felajánlás óta nem történt. A magyar politikai elit "rövidlátó és gyáva, az állami ügyet mindig fontosabbnak tartotta a nemzeti ügynél, a határon túli politizálást pedig csak belpolitikai célokra használta" – összegezte keserűen az MTI-nek az eddigi magyar kormányok határon túli politikájáról alkotott véleményét Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségnek (VMDK) elnöke, hozzátéve: "a kettős állampolgárság annak az ügye, aki adni akarja".
Aki azonban adhatná, attól tart, a kettős állampolgárság intézménye elszippantaná a magyarokat a Vajdaságból, a kivándorlás mértékétől függően lassú vagy gyors fogyásra ítélve az ottani magyar közösséget. A Tabajdi által is megszólított Kasza József, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, szerb miniszterelnök-helyettes szerint azonban túlzott óvatosság ettől félni. A kettős állampolgárság ügyében korábban feltűnően hallgatag Kasza szerint az intézmény bevezetése amellett, hogy a vajdasági horvátokhoz hasonlóan szabadabb mozgási lehetőséget és nagyobb biztonságot nyújtana a délvidéki magyarságnak, elősegítené a vajdasági magyarok szülőföldjükön maradását is. Kasza mondatait támasztja alá az az Ágoston által ismertetett felmérés, mely szerint a megkérdezett délvidéki magyarok kevesebb, mint öt százaléka akar áttelepülni az anyaországba, ellene szól viszont a fent említett vajdasági horvátok példája, akik a kettős állampolgárság megszerzése után tömegesen vándoroltak át a szomszédos anyaországba.
A kettős állampolgársággal kapcsolatos kezdeményezések azután kaptak új erőre, hogy Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök Medgyessy Péter magyar kormányfő vajdasági látogatása során kijelentette: Szerbia és Montenegrónak nem lenne ellenvetése a vajdasági magyarok kettős állampolgárságával szemben. Zsivkovics ezt arra hivatkozva jelentette ki, hogy a közelmúltban maga Szerbia és Montenegró is elfogadott egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi a kettős állampolgárság odaítélését. A közép-kelet-európai régióban ez nem ritka megoldás, a különböző országokban azonban más és más jogokat takar. Míg Bulgáriában egy kettős állampolgár akár kormányfővé is választható, Szlovákiában a szlovákon kívül más állampolgársággal is rendelkező személyek nem tölthetnek be olyan funkciót, amely során államtitkokhoz juthatnak. Ennél is szűkebb jogokat gyakorolhatnak a romániai kettős állampolgárok: ők nemcsak közjogi méltóságokat nem tölthetnek be, hanem parlamenti, sőt önkormányzati választásokon sem indulhatnak.
Magyarországon a kettős állampolgárságok - amennyiben állandó bejelentett magyarországi lakcímük van, és idehaza tartózkodnak - ugyanolyan választói joggal rendelkeznek, mint az egyszerű magyar állampolgárok. Érdekes módon azonban ez a lehetőség inkább hátráltathatja, mint segíti a vajdasági magyarok közös ügyét, hiszen – mivel nem valószínű, hogy a kettős állampolgárságú határon túliak közül többen szavaznának a balliberális pártokra, mint a nemzeti érzelműekre – a jelenlegi kormánynak szigorúan saját politikai céljait tekintve nem érdeke precedenst teremteni a kettős állampolgárság szerbiai bevezetésével. Hacsak nem hisznek a jó tett helyében jót várj mondás igazságában. Abban tehát, hogy a határon túli magyarok – és persze az ügyüket pártoló honiak - szavazataikkal jutalmaznák meg azokat, akik nem csak ígértek, hanem tettek is értük valamit.
